2010.03.25. 10:52
Tegnap egy gépgyerekkel játszottam
Már régen sejtettem, de ez a gyanúm a konferencián be is igazolódott: C. kolléganom igaziból egy GÈP. Durva, mi?
viszonylag kevés töltésidot igényel, mert reggel, ha bejövök (mindegy, hogy negyed nyolckor vagy kilenckor) már bent van és dolgozik. Mikor elmegyek (mindegy, hogy ötkor vagy fél tízkor), még dolgozik. Évek óta figyelem. Nincsenek hangulatingadozásai, amolyan derus nevetgélosre van beállítva, és ez nem változik, bármi is történjen. A tavaszról ugyanolyan mosolyogva beszél, mint arról, hogy az (leendo) apósa 3 hete kómában fekszik az intenzív osztályon.
Egyszerre ír két cikket és egy phd-t, miközben csoportvezeto 4 beosztottal, minden meetingen ott van, mindent elolvas, mindent tud, mindenre emlékszik, jelentést ir, pályázatot ad be, megbeszél. Mindezt természetesen örök deruvel és lankadatlanul.
A konferencián 5napon keresztül gépelt a laptopba, lejegyzetelt mindent, amit csak a diákon látott és amit hozzá mondtak. Mások is hitetlenkedve bámulták, ahogy szemével mozdulatlanul a kivetitot nézte, az ölében pedig tíz ujjal gépelt, mint egy kis robot. Reggel fél nyolctól este hatig. A hazaúton a repülon a jegyzeteket javítgatta, bovítgette, és nem kért enni. Ijeszto.
Persze van elonye. Megvan például az összes eloadás legépelve. A cégnek hihetetlen munkaero, keves befektetéssel óriási haszon.
Engem azért frusztrál kicsit. Mert úgy érzem, hogy nekem is így kéne. De nem megy.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek