Kicsit mindig csalódom az emberekben, mikor enni látom őket. Az a kényszerképzetem, hogy az emberek imádják ha kényeztetik őket. Ezzel szemben a tapasztalatok azt  mutatják, hogy az emberek imádnak zabálni. Legjobban akkor esik ha ingyen van. Ilyenkor erőt vesz rajtuk valami ősi ösztön, és legszívesebben halálra tömnék magukat.

Mindig úgy készülök egy rendezvényre, hogy az lesz a vendégek életében a legtökéletesebb ebéd vagy vacsora. Próbálok mindig minden helyzetből a legtöbbet kihozni. Egyenként polírozom a poharakat mert hiszem, hogy ha valaki még soha nem ivott ilyen kristálytiszta pohárból mint nálunk akkor biztos, hogy ez egy életreszóló élmény lesz.

Aztán elkezdődik az ebéd és nekem rendre elakad a lélegzetem ahogy végignézek száz Kis Jánoson. Pontosabban ez még annál is rosszabb, mert a Sarudy-lány lakodalmán biztosan voltak páran akik legalább jól szórakoztak, itt meg csak telhetetlen, kapkodó embereket látok akik az életükért falnak.

 

 

 

 Pedig minden adott volt egy emlékezetes együttléthez. A helyszín egy felhőkarcoló tetőterasza, egy üvegkalitkával a közepén amit én rendeztem be tizenöt embernek.

 

Természetesen ennél sokkal szebben is meg lehetett volna csinálni de az alapanyagok és eszközök adottak. Nem válogathatok. (A képek a reggeli előtt készültek. Az ebédnél sajnos nem tudtam fényképezni pedig az sokkal extrább lett.)

A mélyrepülés délben kezdődött. Az emberek egymást taposták és hiába mondanál nekik bármit, ha egyszer megérezték a hús szagát, onnan már nincs visszaút. Nézem őket ahogy remegő kézzel egyensúlyozzák a másfél kilónyi bélszínt a hatalmas levesestányérban és fáj a szívem amikor valaki kicsit veszít az egyensúlyából és rácsöpögteti a sülthús szaftját a kézzel készített aprósüteményekre. (Petit Fours)

Úgy esznek mint a disznók ? Bárcsak.

Nem vagyok embergyűlölő de mikor látom, hogy fulladnak, izzadnak miközben tömik magukba a húst, nyakukon kidagadnak az erek ahogy rágás nélkül nyelnek, nem csak az evéstől megy el a kedvem hanem nagyjából az egész emberiségtől.

Itt ugyanis nem arról volt szó, hogy most megint hatvan napig semmit nem látnak csak esővizet, hanem arról, hogy valamiből sok van és ingyen. Ja, és ezek az emberek azért vendégeskedtek itt mert gazdagok. Nagyon.

Kiemelném talán a vénembert aki odaintett (miközben öt tányérral egyensúlyoztam vissza a konyhába), hogy hozzak neki még két pohár kólát, mert bár volt az asztalán még másfél pohár, de nemsokára elfogy?!

Vele holtversenyben volt az a néni aki egy levesestányérba egymásra hajigált vagy húsz darab aprósüteményt és az asztalától fél méterre elejtette. Visszament és csinált egy még púposabb halmot. Persze aztán nem tudta mind megenni, az utolsó tíz szemet csak szétnyomta a tányér oldalán.

Ha azt akarjátok, hogy ne gyűlöljenek titeket a pincérek, szakácsok, cateringesek (ez mi magyarul?) fogadjátok meg az alábbi négyparancsolatot.

1. Svédasztalnál soha ne siess beállni a sorba. Ne tolakodj, ne előzz meg embereket. Bármilyen éhes is vagy, várd meg míg elfogy a sor. Nagyjából ekkor rakják ki mindenből a legfrissebbet. (A kikészített étel se rossz, de már legalább harminc perce vár vigyázállásban.) Ezt a tíz percet ki lehet bekkelni egy pohár narancslével .

2. Soha ne szedj többet mint amennyit tényleg megeszel. (Nagyon csúnyákat gondolok mikor viszem vissza a három bécsiszeletet, ami megmaradt az ötből.)

3. Bármilyen éhes vagy, lassan egyél. Mikor látom a tömeget ahogy ész nélkül zabál, olyan mintha gyorsított filmet néznék. Lehangoló.

4. Ha a pincér hoz neked valamit, nézz rá és köszönd meg. Gagyin hangzik ez így leírva és persze én is fel lennék háborodva ha valaki felhívná rá a figyelmemet, de valahogy ma legalább negyven ember felejtette el. (A reggelinél csak tizenöten voltak, ebédnél már ötvenen.)

Köszönöm a figyelmet. Jó étvágyat kívánok!  :)

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr851145778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiantian (törölt) 2009.05.27. 03:27:54

Mostanában vik amikor mesélsz dolgokat, mindig az a félelmetes érzésem támad, hogy egyre jobban sznobulsz. Keményen.
Megbocsáss, barátodként kötelességem felhívni ezekre a nüanszokra a figyelmed! De most mennem kell, szorít a Gucci tangám.

"Ez lesz életük legszebb élménye, a csillogó pohárból való ingyenebéd..."

"...Egyenként polírozom a poharakat mert hiszem, hogy ha valaki még soha nem ivott ilyen kristálytiszta pohárból mint nálunk akkor biztos, hogy ez egy életreszóló élmény lesz."

"mennyivel jobb az étel ha 40.000be kerül egy tányérnyi, de tudod, hogy azt a szarvasgombát egy aranymasnival átkötött disznó túrta ki, majd a nasa porcelántányérján (ami törhetetlen) vitték be és 10 évig tárolták egy nagyon drága francia pincében, hogy aztán a tányérodra kerüljön egy 1952es Chatou Don Perignon kíséretében..."

"Ez az O'Neil kabát Krisztián, annyira jó, melegen tart és egyébként is ez a cég kizárólag nagyon jó dolgokat gyárt, nem is volt olcsó."

"Krisz, tudom hogy ez a legdrágább gép a piacon, de a tavaly vett legdrágább már 10 másodperc alatt töltötte a Vistát. Jóég. Gyorsan vettem egyet, ami négyprocesszoros, amit még ugyan nem támogatnak az oprendszerek, viszont annyira szépen hangszik hogy Intel Quad..., nem igaz?"

"Krisz a kirándulásra nem mondtad meg, hogy akkor a HD 1920x1080-as felbontású nagyon drága kamerát vigyem el, ami fényképez is, vagy csak a sima 160e forintos Kodak-ot, aminek viszont jobban cseng a neve egy kiránduláson."

Mit gondolsz pajti?

TáltosBandi 2009.05.27. 11:18:26

@antikris:

Hellópuszi.

Értem ám, hogy mit akartál írni csak aztán nem azt írtad.

Sznob. A Magyar Kislexikon meghatározása szerint: „Az előkelőket vagy a szellemi élet kiválóságait majmoló, hozzájuk dörgölőző személy”.

Beírtál hat dolgot idézőjelben amiből ötöt SOHA nem mondtam. Ez azért Endin kívül sok embernek megtévesztő lehet.

A hatodikat a suvickolt pohárral viccből írtam, nem hiszem hogy valakinek tényleg egy ingyenkajálás lesz a legszebb dolog az életében, ha igen akkor az nagy gáz. De ezek szerint béna vicc volt, mert még a legjobb barátaim sem értették.

Egymondatban ( zenész barátaim kedvéért ) azt is írhattam volna, hogy képzeld el magad ahogy órákig készülsz hogy otthonodban vendégül láss minket, rendezgeted az evőeszközöket az asztalon, gyertyát gyújtasz, aztán beállítunk Endivel és a levest ráöntjük a második fogásra (úgyis egy helyre megy) rárakjuk a tetejére a dobostortát aztán két perc alatt megzabáljuk kézzel. Nem gondolnám, hogy sznob vagy mert ilyen szeretettel, sokat készültél. Viszont azt igen, hogy én paraszt. Hát így.

(Egy maximalistának mindegy, hogy idegeneknek csinálja-e vagy a barátainak, mert mindig a legjobbat akarja.)

A többit meg értettem ha vicc volt.

Amúgy meg nem kell neked magyaráznom a minőségről mint Iphone meg egymillióskanapé tulajnak. ;)

Ui : aláírom, hogy nagyon szeretem a minőségi, tökéleteshez közelítő dolgokat. Lehet az egy kézzel készített édesség, vagy egy kényelmes szabású ing, esetleg egy svájci óra vagy egy elegáns autó. De ezekben SOHA nem azt szeretem, hogy drágák hanem, hogy finomak, kényelmesek, pontosak, megbízhatóak. Legalábbis jó eséllyel finomabbak, kényelmesebbek, pontosabbak, megbízhatóbbak mint legolcsóbb gazdaságos társaik.


Örülök, hogy ezt tizenöt év után tisztázhattuk. :)

pusziüdv

TáltosBandi 2009.05.27. 12:32:20

Finomítsunk.

"Ez lesz életük legszebb élménye, a csillogó pohárból való ingyenebéd..."

ezt így nem írtam le, és értelme sincs.


"mennyivel jobb az étel ha 40.000be kerül egy tányérnyi, de tudod, hogy azt a szarvasgombát egy aranymasnival átkötött disznó túrta ki, majd a nasa porcelántányérján (ami törhetetlen) vitték be és 10 évig tárolták egy nagyon drága francia pincében, hogy aztán a tányérodra kerüljön egy 1952es Chatou Don Perignon kíséretében..."

Ezt értem, és beszéltünk ilyesmiről. Te viszont azért nem értheted az én álláspontomat mert még soha nem ettél olyan helyen ahol TÉNYLEG azért IS drága mert friss, és mennyei.

Egyszer meghívlak vacsorázni egy jó helyre aztán visszatérünk rá. ;)

"Ez az O'Neil kabát Krisztián, annyira jó, melegen tart és egyébként is ez a cég kizárólag nagyon jó dolgokat gyárt, nem is volt olcsó."

Sajnos, sokszor a jó minőségű dolgok (egy Amati cselló, vagy egy Bösendorfer) nagyon drágák. De nem azért mert a sznobok(?) bármennyit adnak érte hanem azért mert különleges anyagból készülnek, ritkák, kézzel állítják elő, ilyesmik. A szóban forgó kabát egy újnak számító technológiával készült amit akkoriban kezdtek el használni a ruhaiparban. A NASA már előtte alkalmazta szkafandereknél. (vö. nanotechnológia) Tíz évig használtam, hihetetlenül könnyű de nagyon meleg, kényelmes viselet volt. SOHA nem vennék egy O'Neil gumipapucsot 20.000 forintért mert ugyanakkora kínai gagyi mint az olcsóbb másmatricás.

"Krisz, tudom hogy ez a legdrágább gép a piacon, de a tavaly vett legdrágább már 10 másodperc alatt töltötte a Vistát. Jóég. Gyorsan vettem egyet, ami négyprocesszoros, amit még ugyan nem támogatnak az oprendszerek, viszont annyira szépen hangszik hogy Intel Quad..., nem igaz?"

Kicsit rossz érzés, hogy az egyéves, (2?) laptopomon lefagyott, a videószerkesztés és 1 óra alatt renderelt be egy 2 perces videót. Úgy voltam vele, hogy NEM ÉRDEKEL megveszem a legdrágábbat, az legalább jó lesz videót vágni is meg játszani is. Legalább hat hónapig ;)(Előtte hetekig keresgéltem, hogy hol a legolcsóbb az a gép amilyet szeretnék.)

"Krisz a kirándulásra nem mondtad meg, hogy akkor a HD 1920x1080-as felbontású nagyon drága kamerát vigyem el, ami fényképez is, vagy csak a sima 160e forintos Kodak-ot, aminek viszont jobban cseng a neve egy kiránduláson."

Kérdeztem, hogy nem elég-e a fényképező mert te ragaszkodtál a videókamerához. Miközben a fényképező (Canon ;) ) is full hd. Amúgy érdemes volt elvinni, van negyvenötperc anyag amin emberek a lábukat veszik miközben sétálnak, csak mert nem tudták kezelni a videókamerát amihez TE ragaszkodtál... :D

TáltosBandi 2009.05.27. 12:34:32

szörnyülködő családtagok kedvéért mégegyszer : a fenti idézőjeles mondatok SOHA nem hangzottak el tőlem, és nem egyeznek sem a szerkesztőség sem az én véleményemmel, nézeteimmel.

missMarple 2009.05.27. 12:59:58

* catering (kitelepült vendéglátás)

* te mondod
én értem


* "Ez ebből evett, az abból.
Kis János mindenből."

Gem 2009.05.27. 17:16:43

A még-nincs-kétéves (igaz, csak félmilliós) notebookomon tegnapelőtt töröltettem le mindent, de mindent, mert a Vista szar, és semmi nem működött rajta, hiába aranyos, könnyű, nőies és mittudoménmilyen még a gépem. Tegnap és ma Windows 7 került rá, még nem próbáltam ugyan rajta semmit, de az már kiderült, hogy lényegesen nagyobb százalékban hajlandó felismerni az ujjlenyomatom, mint amíg Vista volt rajta (mindenki körberöhögött, hogy van rajta leolvasó, oszt mégis mindig jelszóval lépek be). Szóval csak arra akartam kilyukadni, hogy ne dobd még ki a notebookod, lehet, hogy nem a hardverrel van a gond. Bár az igaz, hogy az enyém nagyobbik akkuja, amit vagy ötször használtam az elmúlt egy és háromnegyed évben, szó nélkül tönkrement, és arra ráadásul még a gép kétéves garanciája sem érvényes :-(

Ja, a kedvenc dzsekimet meg Te is ismered, igaz, hogy nem Nasa szkafander utángyártás, de "hihetetlenül könnyű de nagyon meleg, kényelmes viselet" már tizenhat és fél éve :-))) Mondjuk az sem volt olcsó akkoriban sem.

Egyébként jelentem, a 2., 3. és 4. pontot be szoktam tartani. Az elsőt korántsem mindig, ugyanis gyümölcsből csak egy kört szoktak kirakni, másodikat már nem, ezért abból mindig az elején begyűjtöm a másfél napi adagom (de nem is dobom ki).

vackor1b 2009.05.27. 17:18:06

Kedves T. B.!
Az én humorérzékem, mint az köztudott, pocsék. Ezért én végig úgy olvastam, hogy komolyan írtad. És nekem így tetszett. Éppen ma voltam több dolgot elintézni és furcsa mód ma mindenki nagyon kedves és mosolygós volt velem. És persze én is nagyon udvarias és mosolygós. Az otp-s nő a végén még meg is jegyezte, hogy örült, hogy találkoztunk. Egyikünknek sem került semmibe a kultúrált viselkedés és mégis milyen jó volt így. Valahogy úgy gondolom, hogy akár egy étterem is egy ilyen szitu, ahol elég lenne, ha odafigyelnénk tényleg a másikra, értékelnénk a másik odafigyelését és nem malac módjára viselkednénk. Asszem én jó vendég lennék nálad ;) De nem valószínű, hogy egy ilyen "gazdagparty"-ra egyszer eljutnék.:))))
Ja és még egy. A gazdagság és az udvariasság nem jár mindig együtt. Ugyanígy a felsőfokú végzettség és a kultúrált viselkedés sem, hogy példát hadd nem mondjak...

vackor1b 2009.05.27. 17:23:11

Még egy jutott eszembe. Hogy hétvégén kaphattam volna ingyééé Magnumot és az én kedves tesóim nem értették, hogy nem kértem. Bár ezt szerintem te is hallottad. "Mert olyan vagyok, mint egy állat, csak akkor eszem, ha éhes vagyok" :))))))))))))))))))))))))))))

Gem 2009.05.27. 17:25:52

Oops, Vackor, asszem novemberben lesz egy meghívásom egy ilyen ebédre (vagyis tavalyelőtt-előtt, tavalyelőtt és tavaly volt), el foglak vinni (bocs a távoli időpontért, csak ez az, amelyről nagy valószínűséggel tudom előre, hogy lesz, és azt is tudom, hogy simán bejöhetsz).

vackor1b 2009.05.27. 17:42:57

@Gem: Szavadon foglak :)))) És remélem ott sikerül bebizonyítanom, hogy lehet ezt a műfajt kultúrált módra is csinálni :))))

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2009.05.27. 22:09:21

"Egyszer meghívlak vacsorázni egy jó helyre..."

hanyszor, de hanyszor hallottam en mar ezt! ne remenykedj, Krisz -

missMarple 2009.05.28. 10:05:34

*
étkezési illem - "Úgy tartják, hogy kialakulásában az a hét év a legfontosabb, amit gyerekkorunkban otthon töltöttünk. Ott szoktattak szépen, illedelmesen enni, és onnan erednek rossz szokásaink is, amelyeket szüleinktől örököltünk vagy környezetünk nemtörődömsége miatt ránk ragadtak. Némi erőfeszítéssel azonban bárki megtanulhat elfogadhatóan étkezni..."

*
"Az illem nem dogma, hanem az ésszerűséget követő, az emberi kapcsolatokból kikövetkeztethető hasznos szabályok sokasága."

hbogi87 2012.11.18. 17:24:21

Nagyon tetszett az összefoglaló, sajnos az első betűtől az utolsó pontig egyet kell vele értenem...