Engem kérem, itt hazavártak.

Előre el volt tervezve minden, a hús bepácolva,(mézes, rozmaringos) a gyertyafényes ebédhez, a ruhák leszösztelenítve, a fogadóbizottság is leszösztelenítve kicsípte magát, pont ahogy, és amennyire kell szeretem.

Aztán jött egy sürgős hívás, (megjött a donorszív) és az ebédből vacsora lett, a hosszú delutáni beszélgetés helyett, éjszakába nyúló, és a desszertet is csak ma ettem meg, de ez mind nem számít.

Ami számít, hogy éreztem, hogy vártak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A többire meg ott a MASTERCARD.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr871739605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

öregördög 2010.02.08. 17:59:47

Hát ez tényleg sweet. Egy igen közeli/legjobb barátom mondta, azért szeret elmenni, mert nagyon szeret hazamenni.Tán más is van így?

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2010.02.09. 09:18:32

@öregördög: remeljuk, nem szokik ra, inkabb fozok gyakrabban ebedet!

Best of the best 2010.02.09. 11:25:25

En is nagyon szeretek varni, elokeszulni, elkesziteni, izgatottnak lenni, hogy mikor jon mar ( vegre) valaki!!
Hamarosan Titeket is lathatlak, tapinthatlak vegre!!
Bar lehet hogy nem lesz gyonyoru szottes a falon, meg horgolt csoda az asztalon...de gyertek mar!!