(vendégírónk tollából)

Péntek délután háromkor szállnánk fel a Bécsbe tartó buszra. Már látjuk magunk előtt a birodalmi Bécs kivilágított palotáit, érezzük a Városháza előtti adventi vásárt beborító puncs illatatát. Hirtelen a buszsofőr kijózanító mondata visszaránt minket a magyar valóságba:  „A személyije lejárt, nem szállhat fel.” Soha életemben nem néztem még meg, hogy meddig érvényes a személyim.  A nagyobb baj az, hogy azok a rendőrök sem, akik az igazolvány lejárta óta legalább háromszor megbüntettek már,  mindig nagyon jelentőség teljesen nézik át az irataimat, és figyelmeztetnek, hogy legyek törvénytisztelő állampolgár (és tartsam be a KRESZT). Gyorsan váltunk jegyet az utolsó, esti járatra. Hazaszaladunk az útlevelemért. Bandit és NH-nét nem érjük el (előbbi kikapcsolva, utóbbi száma nem létezik.)

Hatkor ülünk a buszon. Azon gondolkozunk, hogy miért nem akarták az égiek, hogy a hármas busszal jöjjünk? (Biztos lerobban, baleset éri. Meg lehetne-e tudni a busztársaságtól, hogy történt-e vele valami?) Telefonálunk.  Bandi kikapcsolva, NH-né száma továbbra sem létezik. Bandi anyukájától megkérdezem, hogy mi NH-né valódi száma (nem mondom meg miért). Tárcsázom, Bandi veszi fel. Egyáltalán nem haragszik, hogy nem érünk oda akkor, amikor megbeszéltük. Elnézést kérünk, hogy csak későn este érkezünk, mire ő (érthetetlen, de) azt mondja, hogy addig még találkozunk. Két perc múlva ott van a buszmegállóban! Nem is tudtuk, hogy Magyarországon van. Kiderül, hogy neki is a hármas buszra volt jegye. De lekéste, mert kizárta az Édesanyját a november végi téli hidegben a gangra, és vissza kellett szaladni. Az édesanyja jól megszidta, hogy a „vendégek” előbb érnek Bécsbe, mint ő.

Most Bandi próbál a színházban, de addig is kiadta a feladatokat: NH-né csináljon adventi koszorút, a Férjem rajzoljon zergéket és hegymászókat az ebédlő falán keletkezett repedéshez, mintha az hegyvonulat lenne, én főzzek vacsorát és írjak a blogra. (Ezt naponta tízszer mondja el, mióta itt vagyunk. Próbáltam elodázni a dolgot. De mivel több sms-t írt a próba közben az írásra utasítva minket, nem mernék a vacsorához enélkül leülni.)

És mióta leszálltunk a buszról pontozza magát és a Férjemet. De igazságos, mert úgy kezdte „M. 51 pontról indul, mert ő már férj.” Bármelyik percben beléphet hazatérvén a próbáról, kiváncsi vagyok hány pontot ad a zergékre.

rész

és egész

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.