Busszal megyünk vissza Pekingbe, de mintha hazamennénk. Ismerős a szálloda, TB beugrik a mellette levő kisboltba, hogy köszönjön kínai óvódás barátjának, akivel néha megvitatják az élet nagy dolgait. És hogy az anyukájától Sprite-ot vásároljon, ami neki, mint visszatérő vendégnek, olcsóbban jár.

kis barátommal angolul dumálgattunk

Az ebéd teljesen felesleges időhúzás az olimpiai stadion melletti ál-népies turistaparadicsomban, megint ugrik miatta a Tiltott Város program. Mindenki ideges, még TB is, úgy tűnik, nekik most van mélypont, ami nekem tegnap volt. Marakodunk a kevés ehető ételen, és rosszkedvűen távozunk. Pedig ilyen helyes lányok énekeltek (play back) és táncoltak nekünk (és sok más száz ott ebédelő turistának).

köszönöm, csak egy tejeskávét.

Sárkányt és egyéb szuvenírt vásárolunk, ez kicsit feldobja a hangulatot, a buszon mindenki mutatja a zsákmányát, sajnálhatja, aki nem volt elég szemfüles.

Mivel nincs sok időnk, Lacival hármasban a hotel környékén levő "nyomornegyedbe" sétálunk.

A reprodukción Ámor és Psyché gyermekekként, Bouguereau francia festő munkája.

(A többiek már megint bankot keresnek, hogy váltsanak.) Fényképezzük a sok furcsaságot,

(Itt valahol masszázsnak kell lennie)

és Bandi kiszúrja, hogy egy mocskos ajtó mögött minden bizonnyal masszíroznak.

Az egyik ajtó mögött masszázs vár. Lapozz a 124-re és dobj két kockával, hogy próbára tedd a szerencsédet.

Bemegyünk, és némi kézzel-lábbal való tárgyalás után Bandi elhatározza, hogy kipróbálja. Lacival leülünk az előtérbe, és őszintén reméljük, hogy nem most láttuk utoljára a függöny mögött eltűnő TB-t. Szűk egy órát üldögélünk a retkes díványon, megbeszéljük közben, hogy ez sem rosszabb, mint a falusi nagymamák macskapisi-szagú kanapéja a tejeszacskó-csíkokból horgolt kis szőnyeggel. A madám, akiről egymástól függetlenül, de mind a ketten úgy képzeljük, hogy igaziból egy boszorkány, közben az asztal mögött ülve szotyizik, néha hosszasan harákol és diszkréten maga alá köp. Ez a harákolás-köpködés egyébként egész Kínára jellemző, még lesz róla szó. Az emberek jönnek és mennek, bár amíg mi ott ülünk, addig főleg mennek, ami fura, nem tudjuk, mi lehet a függöny mögött, ennyien járnának masszíroztatni? Egy bácsika kiabál velem egy sort, de nem derül ki, miért haragszik, nem is szimpatikus, pedig aztán ő is odaül a másik díványra szotyizni. Belülről olyan hangok jönnek, mintha fával ütnének fát, de legalábbis Bandi zsenge testét, találgatjuk, él-e még, vagy most adják el a szomszédos húskereskedésben. Végül mire már végigtanulmányoztuk az összes koszos, csirizzel a falraragasztott pirosmacskás naptárat, kilép Bandi a rongyfüggöny mögül, kipirulva, de egyben. Kiderült, hogy ez egy közzuhanyzó is, és neki is le kellett fürdenie néhány kínai társaságában, össze is haverkodott egy tetovált jakuzával. Majd felfektették a világ legmocskosabb asztalára, és ott ütlegelte és nyomogatta és (ki)tekergette a masszőr, aki azért mégiscsak tudhatta a dolgát, mert TB nagyon elégedett és kisimult lett. Irigylem, de sajnos nincs időnk, hogy én is befeküdjek.

Este látom már, hogy pont jókor álltam le a bulizásról, és kezdtem el időben lefeküdni, bármilyen nehéz is. A kórság lassan, de biztosan kúszik be a társaságba és szedi áldozatait. Egyre többen betegek, van, aki végighányta az elmúlt két napot, az énekes lány annyira rosszul van, hogy fel sem tud lépni, helyette néhány számban az elsőhegedűs helyettesíti, aki énekelni is tanul. Ez nagy blama az énekes csajnak, aki eddig a zenekarra csak mint dilettáns amatőrökre gondolt, de hát úgy tűnik, senki sem pótolhatatlan. Az elsőhegedűst egyébként zenészként utáljuk, mert egy kis hiszterika, de énekesként ez valahogy rendben van, és örülünk a sikerének. Kettős mérce.

 ilyeneket játszunk 7

A koncert egyébként a Tiltott Városban van, szóval végülis mégis eljutottunk ide. Igaz, a vaksötétben csak a baljósan felénk magasódó pagodák árnyait látjuk,

baljósan fölénk magasodó pagodák

de azért átjön a hely szelleme (vagyis ahogy én képzelem).

tiltott kocertterem

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr882582014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.