Nanning - nehéz így jegyzetek nélkül.

a másik kertje eszméletlenül zöldebb

A tegnapi luxus után itt egy elképesztoen lerobbant szállóba megyünk. Vagyis nem világos, hogy lerobbant, vagy most újítják fel, vagy most építették az egészet, de újrahasznosított dolgokból. Az egyik liftet például most cserélik márványosra, azokon az emeleteken, ahol hiányzik az ajtó, egy koszos matracot állítottak a lyukba, nehogy leessen a jónép. A szoba még csak-csak, a mienkbe egy PC is jutott, de egyátalán nincs futes. Mint kesobb kiderul, meleg viz sem mindig.

jó hely ez a Nanning, csak még a helyieket kell meggyőzni

Persze itt vagyunk a vietnami határ mellett, pálmák sok helyen, még az utcaseproknek is vietnami kalapjuk van, akár meleg is lehetne, de nincs.

keresse meg az utcaseprőcsíkos piros kalapot amit elrejtettünk a képen

Legalábbis nem annyira, hogy felmelegítsen egy betonépületet. 

Mivel csak 2 lift mukodokepes, es kb 18 emeletes az epulet, hosszu idobe telik, hogy mind az 56-an feljussunk a csomagokkal. A mi 16. emeletünkön meg sem áll a lift, választhatunk a 15. és a 17. között. ááááá.

 

Már meg sem próbálkoznak helyi étteremmel, egybol testületileg a KFC-be megyünk, és voilá! rákocskás szendvicset kapunk! Direkt figyelem az arcokat, páran nem bírják a sea food-ot, nagyon viccesek, mikor éhesen beleharapnak, és rájönnek, hogy ma sem fognak ebédelni (vagyis de, csak saját pénzbol).

Ebéd után a srácokkal bevetjuk magunkat egy mellékutcába, szuper piacot találunk, nem muanyag kacatokkal, hanem gyümölccsel, zöldségekkel, (kutya)hússal, hallal.

mindenből szeretnék tíz dekát

azt a vidámat szeretném amelyiknek kitolatott az utcára

A tea nagyon drága, és nem tudunk belole alkudni. Így kicsit megértem, miért nem locsolnak minket az éttermekben teával. 

Az utcán mindenki mosolyog ránk, beszélnek hozzánk, tökre elhiszem, hogy ezek az emberek nem láttak még európait, csak a tv-ben.

kispályás még a pálcával

TB vesz nekem biciklis kézmelegitot, meg banánt. Én foleg fényképezek.

Mi az? Két lába van és piros?

 

 

fürge róka lába, avagy : VUK 6 Az utolsó csapás

  

 

Ludat, kacsát! ...meg kakast is! (NH-né: hehe, azt akartam írni ide címnek, hogy "von Schwarz, ha szabad kérnem!" de vajon értettétek-e volna? válaszokat a kommenteknél várom!)

 Hazafelé Bandi is beugrik egy fodrászhoz, mondjuk fél óránk van a koncertre indulásig, abba sok minden belefér, de kicsit aggódom.

Végülis néhány perccel a találkozó idopontja után esik be a szobába, már nem tudtam, mit csináljak. Kiderül, hogy a liftek egyátalán nem mukodnek, vagyis nagyon furán, és gyalog jött fel. Miután összekapja a cuccait, teszünk még egy próbát, de teljesen feleslegesen, elindulunk inkább gyalog lefelé a nem túl szívvidító lépcsoházban. Az indulásról mondjuk nem késünk le, mert mindenki a lifttel bénázik.

A koncert egy ezeréves betontömbben van, aminek nagyon szép, belso kertje van, talán mintha madarakat is hallanánk.

ég a város

Belül viszont elképesztoek a viszonyok. Az oltozot az 50-es években szerezték be, és azóta is használják, futes nincs, két olajradiátor körül gyulekeznek a lányok, dumálgatunk, sztorizgatunk, mintha a kemence mellett ücsörögnénk. Mondjuk annyira nem meleg.

nincs kedvük levenni a kabátot

A mosdó olyan, hogy expedíciókat szervezünk a fényképezésre, és a kínunkban röhögésre, szaggal együtt az igazi. Kezdek megerto lenni - ezek nem velünk akarnak kiszúrni, hanem nekik ez a természetes. A bemondóno és virágátadó lányok a kötelezo egyenestélyi és fehér pelerin alatt nadrágot viselnek, és ráadásul nekik csak egy hosugárzós ventillátor jutott a folyosón. Van egy új darabunk, valami kínai, amihez jár egy kínai szólista is, egy kínai hangszerrel. Bár jól játszik (gondolom), de kicsit az az érzésem, hogy a csaj valami nagyfejesnek lehet a lánya, és ezért ragaszkodtak ehhez a plusz egy számhoz.

Este a vacsora nagyon finom, és sokat eszem, ami lehet, hogy nem volt túl jó ötlet. Rájövünk, hogy a gyanús fehér lötyi, amit kiraktak, az surített tej, attól kezdve versenyt mártogatjuk az evopálcikáinkat a tálba. Szerintem ha addig nem volt mindenki beteg, most tuti az lesz, de legalábbis kicseréltük egymás közt a bacikat.

Ennek az embernek akartam segíteni felállítani a motort, de kiderült, hogy csak így parkolta le.

A szobában annyira hideg van, hogy nem fürdünk, és mindent magunkra veszünk az alváshoz - TB konkrétan kabátban fekszik. A gyomrom görcsben, nagyon fázom, és érzem, hogy mindjárt hányok, ami csak azért nem tunik jó ötletnek, mert a wc a szobánkban délután eldugult (ez egy nagyon gyakori probléma, szinte minden hotelben elofordult egy-két szobában), és már így is szinültig van vízzel. Agyalok, hogy mi legyen, végülis lemegyek a 15.-re Mariannhoz, és bekéredzkedem: bocs, hánynom kell, bejöhetek? Köszönhetoen ennek az együttöltött három hétnek a Távol-Keleten, még csak nem is ciki egy ilyen mondat. M. is egészen magától érthetodoen fogadja, kimegy cigizni, hogy ne legyen kínos nekem. 

Mit írjak még, hogy ne ez a sztori legyen a végén? 

hallgassatok egy kis zenét!

ilyeneket játszottunk 

 

4 komment

Címkék: kína utazás

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr472608392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

babaBonBon 2011.01.27. 14:30:29

von Schwarz? :-) Többet sem kezdek feketékkel... Vagy valami ilyesmi. Én értettem!

mágnyes 2011.01.27. 18:13:39

Kár, hogy mindjárt vége :(
A kis fekete mellé meg kéne egy kis Mr. Tájfel :)
Aztán nyomják meg a piros gombot... :)

caravela 2011.01.28. 22:29:59

Tapsolj te is Catie!!
beijinhos de Lisboa :)

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.01.29. 19:19:05

Az első három helyes megfejtő nyert egy-egy Macskafogó CD-t! Cégünk mindig az Ön rendelkezésére áll, asszonyom!