Ismeritek azt az érzést, amikor a filmekben megy az utcán a foszereplo, vagy épp hazaér, vagy tesz-vesz vagy valami más, hétköznapi dolgot csinál, és közben megszólal a Tökéletes Zene a háttérben?

Maga a boldogság.

Most megtaláltam az a doktorihoz leginkább illo zenét, és azóta várom, hogy mikor ülhetek le és merülhetek el az írásban. Persze nem csak a magyar rapszódiák mennek, hanem kb bármi Liszttol, ismétlore állítva, de ez régóta a legkedvesebb:

4:46-tól jön a kedvenc részem, a szívem leszakad.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.