és (múlt) szombaton, mikor nagyon ki voltam borulva, egyszer csak a meleg május estében a szentlélek téren találtam magam, egy barátságos tömeg közepén, a nyakamban a hármas számú unokahúgom táncolt, a kettes számú a lábunknál ült egy kismotoron, A Csík zenekar játszott, és a tesómmal az énekeltük egymásnak, hogy milyen jó nekem, hogy vagy nekem.

 

Aztán otthon éjjel kettőig dumáltunk a takaró alatt.

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr572907520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mágnyes 2011.05.17. 18:06:01

Én is imádom :) a Csíkékat is, a számot is, a meleg májusi estéket is... :)

vackor1b 2011.05.18. 21:49:54

És ha ez még ilyen spontán is jön össze...! Mert azt a napot tervezni sem lehetett volna jobban (legalábbis részünkről).