Megint átrobogtunk a hétvégén, még fel sem ocsúdtam a gyulai nyaralásból, máris annyi minden történt. Pénteken dolgoztam, mert azt is kell, meg volt céges grill-parti, DJ-ével és catering service-szel mert nem tudjuk hova tenni a sok pénzünket (mondjuk az átriumban ülve, fehér asztalnál, gyümölcssalátát eszegetve kis muanyagpohárból, miközben valami jó zene szólt, megállapítottuk a többiekkel, hogy egész jó kis munkahelyünk van), aztán esoben vásárlással (szuper ruha szombat estére), és aztán a színházban megnéztem a Bandit, hogy szivarozik a jól szabott frakkjában, és hogy szöktet lányt vaságyon (Rigoletto). A zene szuper volt, de a látvány egy gyenge négyes, Gilda színészi játéka pedig katasztrofális (komolyan, egy-két ijesztobb mosolya azóta is kísért), a többiek jók voltak. 

Persze szuper keson kerültünk ágyba már megint, és reggel hétkor ment a buszom Bp-re. Napközben mászkáltam a városban, aaaannnyira szuper cuccok vannak Bp-n, nem is gondolnátok, nem is beszélve az egy négyzetkilométerre eso anyagboltok számáról. Meg a szuper, tiszta, felszerelt röltexekrol.

Este meg családi vacsora volt, nem is tudom, mikor voltunk utoljára étteremben, ráadásul több felnott volt, mint gyerek, wow. Persze annyira huvos volt, hogy nem tudtam a szuper új ruhát felvenni, de kárpótoltam magam egy kék neccharisnyával (virágmintás). Tizenegyre teljesen kész voltam, pedig nem én szoktam eloszor aludni menni.

Vasárnap reggel azt hittem, tévedésbol csörög a telefon háromnegyed ötkor, de szerencsére gyorsan rájöttem, hogy nem, és csak kicsit kellett rohannom, hogy elérjem a reggel hetes bécsi buszt. Kezdem utálni, hogy mindenféle buszokon és kocsikban alszom, nagyon hátgyilkos.

Ja, és a buszon rájöttem, hogy szuper, hogy 2 napja hurcolom magammal a plasztik evoeszkozt meg papirtanyert, amit Emma babyshowerjére kellett vinnem vasárnap 10:50-re (plusz az unokahugomtól elcsaklizott Debi babát), ha a babafényképemet, amit az egyik játékhoz kért Delphine, a szervezo, otthonhagytam. Osztottam, szorzottam, és felhivtam Delphine-t, hogy a meglepetést le fogom sajna késni. A busz is késett, 1o után szálltam le, még vásárolnom kellett (kenyeret a bulira), utána haza tömegközlekedéssel, a vonatkozó fényképalbumot persze nem találtam, feltúrtam mindent, aztán bicajjal leszáguldottam a városba, éééééééés 10:50-re ott voltam, pedig az utolsó sarkon rosszfelé fordultam. Nagyon büszke vagyok magamra :)

Igaziból az egész posztot ezért írtam meg, csak nem tudok tömören fogalmazni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.