Ahogy TB már beharangozta, a Theater an der Wienben most a Telemaco megy Christoph Willibald Glucktól, ma este van a premier. Gluckot 6éves korom óta szeretem, mert a Hegedűiskola I-ben tőle volt az első "komoly" kétsoros darab, előtte csak népdalok meg gyakorlatok, szóval nagyon meg voltam illetődve, hogy komolyzenét játszom.

Valószínűleg egyébként nem voltam jó hangulatban ehhez az operához, mert nem egyértelmű, hogy tetszett a rendezés (a zene szuper). Egyrészről a díszlet az valami olyan, amilyet még nem láttatok, nagyon impozáns, nagyon technikás, nagyon menő. Egy hatalmas tükör van felfüggesztve a színpad felett, így duplán, a színpadon és egy egészen más perspektívából is látjuk az énekeseket. Ez főleg akkor nagyon látványos, mikor fehérmaszkos katonák másznak le mindenhonnan jövő hosszú létrákról, meg mikor hullák hevernek mindenfelé és ütemre vonaglanak. Maga a színpad is egyfolytában mozog, leginkább különböző szögekben megdöntve van, hol felmásznak rá, hol alámásznak, hogy körbeforog, nagyon jó képet adva a sztorihoz. A kosztüm is szuper, viszonylag egyszerű ruhák, mind fekete vagy fehér, az egész darabban csak a színpadot emelő vasszerkezet és a TB-t beborító vér vörös.

A történetben Télemakhosz apja keresésére indul, és meg is találja Kirké szigetén, néhány zombi elhunyt emberével egyetemben. Odüsszeusz közben némileg összemelegedett Kirkével (közös gyermekük is születik Telegonosz néven, ha-ha), ezért egyrészről nem egyszerű szétválasztani őket, másrészről Odüsszeusz fél is a csajtól (mondjuk nem csodálom, főleg, miután életre keltette a halott embereit, csak azért, hogy újra kinyírja haragjával sújtsa őket), alig mernek lelépni a szépnevű Aiaiae szigetéről. Mikor viszont mégis adódik a szökésre alkalom, Télemakhosz köti az ebet a karóhoz, hogy szabadítsák ki Willyt is, az egyik nimfát, aki megmentette az életét, nem mellesleg szerelmes is belé. A videón 01:48-:04:15-ig halljátok azt a rész, amikor Odüsszeusz indulni akar, ez a Theater an der Wienben sokkal látványosabb volt, tettrekész temgerészekkel meg minden. A zene a lényeg (ahogy elnéztem, a youtube-os verzió még furibb, mint az, amit én láttam, szóval csak hallgassátok, és 04:15-kor nyugodtan kapcsoljátok ki)

 

És akkor a keményebb kritikáról: Telemaco egy málészájú, puhány, hasra felhúzott nadrágú, enyhén gorillaképű szerencsétlen (bocs, Bejun Mehta), rettenetes mimikával. A pillanatban, mikor apjával találkoznak (és Kirké bemutatja őket egymásnak), Odüsszeusz (aki egyébként egy tróger alkoholista) hátrahőköl, amit nem is csodálok, én se örülnék, ha kalandor létemre kiderülne, hogy egy ilyen degenerált a fiam. Mondjuk ezen asszem csak én röhögtem, a többiek meghatódtak a családegyesítésen. T., amikor nem szenvedett, akkor vagy az anyja, vagy a nője árnyékában kiskiflizett a földön, még nyomorultabb hatást téve ezzel.

Odüsszeuszról már írtam, a nimfa kicsit hisztis, az egyetlen szimpatikus szereplő a krétai király fia, T. útitársa, de ő is nő. Ezt egyébként külön utálom, hogy miért kell az operákban férfi szerepeket nőkkel eljátszatni, itt meg a hab a tortán, hogy Telemaco is koloratúrtenor (van ilyen?) magasabban énekel, mint a nimfa szerelme. Nemááááá.

Kirké elég menő, mondjuk ahhoz képest, hogy Héliosz lánya, fekete lobonca van, fekete szemöldöke, egy fekete bársonyruhában nyomja, csak egy fekete naptetkó utal a hátán a szülői örökségre. Viszont tényleg félelmetes, és egy csomószor izomból letossza a földre Penelopét/az orákulumot (nem jöttem rá, melyiket játssza, kb mindkettőt), aki egyébként is a bögyömben volt, mert nem elég, hogy úgy nézett ki, mint az idősődőTörőcsik Mari rosszabb napjain, de kiguvadt szemmel járkált fel és alá, és néha a legrondább németséggel fröcsögött Kirkének, aki szerintem nem is értette, lévén olaszul énekelt.

Kirké csak akkor nem volt félelmetes, mikor épp sokan voltak körülötte, átlag húsz centivel volt alacsonyabb a többi szereplőnél, főleg, mikor felé lejtett a színpad. Ilyenkor aranyosan meg is szeppent, meg mindig sírt, hogy hát ő szerelmes Odüsszeuszba, persze, hogy disznóvá változtat mindjárt mindenkit, aki az útjába áll. Vannak furcsa emberek, na.

A hűséges blogolvasóink kedvéért azért meg kell jegyeznem, hogy TB szuper főzombi volt (a sztori szerint O. elhullott katonái, akik ott fetrengenek a parti fövenyen és néha énekelnek is), Telemaco majdnem becsinált a béna nadrágjába, mikor TB a véres kezével megragadta a bokáját.

És TB az a katona, aki majdnem lelövi Kirkét, de aztán mindenki megsajnálja, mert olyan kis cuki. Mondjuk akkorra a fekete bársonyruha már nem volt a nőn, csak egy fekete neglizsé, lehet, inkább ezért.

És TB-nek van a legjobb teste a színpadon, már csak ezért is érdemes megnézni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr314135880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zazálea 2012.02.20. 13:54:50

te aztán tudod, hogy kell becsalogatni a nézőt! bár én az utolsó mondatért mennék csak. :)))

babaBonBon 2012.02.20. 21:38:57

Jordika kívánságára többször is meghallgattuk :-) - nem egy tipikus focista

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.02.22. 11:05:49

@Zazálea: Hát, a lényeg, hogy legalább egy jo indok legyen :)

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.02.22. 11:07:42

@babaBonBon: Hát nem focista, de annyira bírom! Ezek után plane :) És kishuga, David Guetta keresztlánya ezt hogy tűrte? ;)

Mikaél 2012.02.28. 21:58:01

A kollégák visszajöttek, és éppen ment a videó részlet.
Aztán az egyik azt mondta szeretné látni még egyszer, és ...
Na mire képes a...
süti beállítások módosítása