Új válogatás, kettőre kell menni. Valamiért -perverz módon apukámra fogom, azt hiszem egy pszichológus is elégedett lenne ezzel- mindig kettő előtt egy perccel érek oda. (Perverz módon apukám ezért büszke lenne rám. Tudom valakinek ez érthetetlen. Arra gondoltam igen, hogy nem késtem el. Hiszen ott voltam 13:59-kor.) 

Nem volt sok időm akklimatizálódni, kaptam egy számot, feltűztem magamra és vártam, hogy mit kell csinálni. Ez a legviccesebb rész senki nem tudja, hogy a rendező kiket akar látni a színpadon. Simán van rá esély, hogy kiválasztanak négy idősebb fazont a többiek hazamehetnek.

Vagy három kopaszt (bocs ezt hogy mondják pécéül? hajatlant? És afroamerikaicsók az a fincsi habos cucc?) meg egy pocakosat (férfiaknál is van ilyen, hogy molett? vagy teltkarcsú? és a kövér akkor férfira is bántó?) és a többieknek megint nincs mit a tejbe aprítani egy hónapig.

Új rendező (mármint a mi színházunkban új) senkinek nincs igazán protekciója. Negyvenen vagyunk, felállunk a húsz méter széles színpadra mint egy sorfal (a lópiac bántó lenne? pedig kicsit úgy nézett ki.) Minden tizediket kiválasztják. Mármint ha matekpélda lenne. :)

Szóval ahogy az imént mondtam, rögtön kiválasztanak egy százhúszkilós (majd berakok fényképet) fiút aki amúgy civilben kidobó, otthon úgy mondjátok a balkánról. :D Aztán egy másikat aki szintén brutálisan néz ki. Ők lesznek a testőrök.

Itt magamban hálát mondok, amiért nem mentem oda puncsolni az elején a rendezőhöz, hogy én már többször énekeltem és játszottam a darab karmesterével (amúgy sem vagyok sajnos ilyen, de a filmekben mindig ilyeneket látok és arra gondolok, hogy bénaság nem oda menni) szóval szerencsére nem smúzoltam le a fickóval az elején, mert ha neki csak száz kiló felettiek kellenek, akkor az sem segít ha amúgy mindenki a csókosod a színházban, de egyébként hetven kiló vagy.

Már csak két ember kellene elvileg, de ekkor a rendezőasszisztens odalép a rendezőhöz súg neki valamit és erre visszaállítják a már kiválasztott két embert és a rendező feljön a színpadra.

Szabadkozik, hogy hamarabb kellett volna szólnia és teljesen megérti, ha emiatt valaki nemet mond a produkcióra de úgy kezdődik a darab, hogy a hadifoglyok állnak a prérin meztelenül és hull rájuk a hó. Vagy valami hasonló. Megmutatja, hogy hogyan fog kinézni. Úgy kell elképzelni, ahogy a focisták állnak a tizenegyesnél a sorfalban, takarják a kukijukat (elnézést de anyukám irodalomtanár nem jutott eszembe más szó amit ne olvasna pironkodva. Talán csak a fütyi de akkor már a kuki mellett döntöttem:) szóval ahogy a férfiak mondják, nem látszik semmi. (Nem viccelek, a rendező pont ezeket a szavakat használta. Nem látszik semmi.) Ahogy a nők mondják, pont elég látszik. (Ennek szinte vonzata, hogy a férfiaknak nem csak szexistább a hozzáállásuk de sokkal pesszimistább is.) :D

A következő három percről egy pszichológusi doktorit lehetne írni. 

Az első pillanatban senki nem mozdul (új olvasók ne izguljanak, nem fogok az elsők között kiesni, egyszer az óriáskeréken ültem két hétig) aztán két idősebb férfi leballag a színpadról. Tudom, hogy csak én látom kullogásnak, de valahogy úgy sajnálom őket.

(Ha más is sajnálná őket, ne tegye később mind a kettőt kiválasztották más szerepre, de ugyanebbe a darabba. Fura mi?)

Aztán a rendező még egyszer elmondja, hogy teljesen megérti ha ez valakinek sok, de neki ez mindenképpen kell.

És akkor valami megváltozik és a bal oldalon mozgolódás támad. Ketten kilépnek, és rögtön utána még hárman vagy négyen és arról az oldalról elkezdtek sorban kilépni és elindulni a kijárat felé. Vagy csak véletlenül arra az oldalra álltak azok a színészpalánták akik nem hajlandóak ruha nélkül állni a hóesésben?

A kérdés egyébként sokkal összetettebb mint gondolnánk.

Az elmúlt években volt olyan, hogy a színpadon egy szinte meztelen balett-táncosnőt (bocs anya, ha máshogy van) kellett simogatnom és csókolgatnom, meg kúszni mászni rajta. Az persze belefért. Mert ugye ott nem én voltam meztelen. Ki merne nemet mondani egy Oscar-díjas rendezőnek? Hát igen. Ha muszáj akkor muszáj.

A művészet ugye. Ne legyünk sznobok.

(Arra jutottam egyébként, hogy a tesóim kevesebb mint a fele menne ebbe bele, szóval erkölcsösebbek vagyunk mint a színészek, mert itt körülbelül húsz ember maradt.)

Szóval négy embert keresnek, máris kétszeresek a szerencseszorzók.

Kiválasztanak egy jóvágású deres ötveneset, meg egy balettos fiút. Ebből még bármi lehet. 

Az egyik idősebb nő odalép a rendezőhöz. (Kosztümösnek, vagy színpadképesnek nézem. Van ilyen magyarul, hogy Bühnenbild?) Kiválaszt egy mexikói fiút, azt mondja jó a bőrszíne.

Már csak egy ember kell és maradtunk tizenheten. Arra gondolok, hogy működik-e az agykontroll? Ráállok a rendezőre és meghipnotizálom, (úgy ahogy a starwarsban Obivan azt az őrt az ajtóban) és akkor úgy látom mintha egy kicsit biccentene felém. Nincs veszteni valóm, mosolyogva rábiccentek. Azt mondja. Jó akkor a tizenhetes! 

Az én vagyok.

Innen már rutin. Megérdezik, hogy levágjuk-e a hajunkat (mivel az enyém elég rövid, gondolom nullásra) ezt jobban utálom mint a meztelen hóesést.

Erről jut eszembe. Egy rádiós nő tavaly nem hitte el, hogy képes vagyok egy közparkban meztelenre levetkőzni a hóesésben és hasoncsúszni a húszcentis hóban. (Nem. Nem volt rajtunk kívül meg a férjén kívül egy lélek sem. És messzebb rohantam ahonnan nem láthattak semmit csak a ruhadobálást meg a hasoncsúszkálást.) Mentségemre szóljon, hogy láttam rajta, hogy őszintén nem hiszi el. Mondjuk ő meg nem tudta, hogy lehúztam pár hónapot a Télapó hazájában. 

A végére úgyis mindig a meztelen képek hozzák a kattintást, nem a jó sztori, úgyhogy essünk túl rajta. Ezt kapják a pénzükért.

özillel.jpg

                Az egyik én vagyok a másik innen.

Ja végig ruhában volt mindenki, úgyhogy zsákbamacska, hogy hogy fog kinézni. A hóesést képzeljétek hozzá.

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr275067696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gem 2013.02.07. 21:28:17

Hello,

szerintem látványterves/-tervezőnek mondjuk a Bühnenbildest, vagy az nagyon más lenne?

TáltosBandi 2013.02.08. 01:03:49

@Gem: Kösz, jó a látványterv. :)

TáltosBandi 2013.02.08. 01:06:57

Első nő akit élőben láttam, ahogy olvassa ezt a bejegyzést:

-Jól néz ki ez a focista! -És én? - Te? Te girhes vagy! :D

málnabálna 2013.02.08. 01:14:02

:DD jó szám ez a 17-es! :) (úúúúgy utáltam pedig...nehezen jegyeztem+, nemtom milyen okból kifolyólag, de ha már a fiam egy 17-i napon látta meg a napvilágot, hát muszáj volt! s így egy ideje szeretem nagyon ezt a számot)

nux vomica 2013.02.08. 10:24:47

Olcsó jelmez. Többet fizetnek pucéron?
Szerettem volna látni a kidobókat:D

nux vomica 2013.02.08. 10:32:28

@málnabálna: 17 prím szám, és a 7. a + prím számok sorában / ami szintén prím szám / :D Számodra és fiad számára egy megismételhetetlen!

nux vomica 2013.02.08. 10:35:06

Ja, a casting = zavaró mustra. Egyik szó sem jó rá igazán.

Piszke a Birtokról 2013.02.08. 13:20:31

Kövezz meg, én a sztorit díjaztam :)
Kb. 4 éves voltam, mikor nagymamát hívták egy Jancsó-filmbe, még nem lehetett tudni, mi a szerep. Mondja nekem nagyapám: na, Jancsónál ki tudja, mi van, ha nagyanyádnak meztelenül kell a kamerák előtt futkosnia? És már akkor is azt válaszoltam, hogy hát színész, ez a dolga :)

TáltosBandi 2013.02.08. 18:54:30

@Piszke a Birtokról: Ugye? Mármint mi lett volna ha Jancsónak is azt mondják, hogy elnézést, de ezt szeretnénk inkább ruhában?

Akkor honnan lehetne felismerni? Jó a lovakról meg a pusztákról de akkor is. :)

FilotásLili 2013.02.10. 14:23:52

Na látod, nekem köszönheted, hogy rutinod van ehhez a szerephez!

vackor1b 2013.02.19. 19:18:19

@TáltosBandi : sajnos igaza van. Tényleg girhes vagy. Mi lenne, ha ennél rendesen, egészséges kajákat és úgy lennél izmos? Hidd el, jobban tetszene a nőknek! Az anorexia nem divat!!!