Nils Holgersonné 2013.02.07. 10:59

Álomfejtő

Hajlamos vagy órákat rugózni problémákon. Nem feltételenül megoldandó problémákon, inkább helyzeteken, amin leginkább a viselkedésem megváltoztatásaval alalkíthatnék, de arra meg ugye kevés az esély, ha belekergetem magam egy ilyen gondolatspirálba. Meg egyébként is tök felesleges időpazarlás.

Hajlamos vagyok olyan álmokra, ahol valamit el szeretnék érni, de ezerféle akadály gördül elém. Mondjuk el kell jutnom egy pályaudvarra, vagy egy vizsgára, de valaki feltartóztat, aztán lerobban a kocsi, aztán valami mast kell csinálnom, aztán szimplán eltévedek az odaúton, aztán rájövök, hogy nem is öltöztem fel, úgyhogy így nem mehetek, stb. Elég fárasztó, nem túl jó így ébredni.

A két fenti tény között eddig érthetetlen okból nem láttam összefüggést, múltkor viszont, miközben egy családi "hogyan is kéne lereagálni ezt a dolgot" - szituáció teljesen beszippantott, és volt is valami szokásos, leterhelő, megoldhatatlan álmom, megvilágosodtam. Nem emlékszem mondjuk, hogy mindig volt-e ilyen álom, amikor valami agyalni való is, vagy fordítva, de tuti, hogy a hozzáállasom befolyásolja mindkettőt, és a két, megoldhatatlan spirál is nagyon hasonlít.

Miután ezt így szépen végiggondoltam, még aznap (és aztán másnap is) álmodtam egy meglepően hosszú, és nagyon részletgazdag álmot, ahol semmi sem akadt el, pedig lett volna hol, volt vizsgahelyzet és döntéskényszer, sőt, még Anyahajóval is konfrontálódtam (vagyis nekem érveim voltak), pedig ilyet a való életben valószínűleg nem tennék (nem mintha lenne rá okom). Ha valakit érdekel, többek között el kellett döntenem, hogy a diákok által használt gumicsizmákat az állat, vagy a növénytanszék számlájára írom, és mivel az utóbbinak több terepgyakorlata volt, ezért emellett döntöttem. Anyahajó viszont, mint a növény tanszék munkatársa, mérgeskedett velem, hogy tudhatnám, hogy alig van pénzük. Mondjuk egyrészt nem tudtam, másrészt az állatosoknak se lehetett több, nekem meg döntenem kellett, és megvédtem az álláspontom. Jó érzés volt.

Mostanában több síkon is az önérvényesítés és önvédelem foglalkoztat, lesz még erről ennel furább poszt is.

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr675066979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Xerxe 2013.02.07. 13:22:46

Ismerős-ismerős. Önvédelem, önérvényesítés = bőr. :) Hol vannak a határaid?

nux vomica 2013.02.08. 10:39:25

Ha már álomban véded Magad, máshol, máskor is ki fogsz tudni állni Magadért.
Csak minden problémás helyzetben idézd fel az álmod: D

anyahajóblog 2013.02.09. 23:31:25

ajaj, én mint növénytanos - ennek az álomnak a megfejtése valóban kihívás. Ha jól számolom, múlt héten három szobanövényemet iktattam több hónapos megmentési kísérlet után a kukába. De mondjuk a gumicsizma jöhetne :)

nyaronpirostelenkek 2013.02.14. 22:42:48

Elmondom, mit álmodtam 2 napja:
Csata volt, egy henger alakú épületet már leromboltunk, mit leromboltunk, nem maradt a helyén csak a köralaprajz a földön. Utolsó összecsapás következett, és mindenki tudta a csapatból, hogy meg kell vívni ugyan a csatát, de nem kétséges a kimenetele, győzni fogunk. Ez 100%bizonyosság álmomban is emlékszem, picit meglepett, de nem akadtam fenn rajta. Sőt azon sem, mikor a házból ami a bástya mögött volt szép sorban jöttek elő az ellenfelek. Mindenkire egy jutott. Csak reggel eszméltem döbbenten rá, mikor elmeséltem, hogy mindenki ellenfele pontosan úgy nézett ki, mint ő maga (sic!).

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2013.03.01. 11:20:47

@nyaronpirostelenkek: na ez nagyon durva álom! Ló Szerafin legyőzi önmagát :)

A 100% bizonyosság a legjobb az egészben, nagyon ügyes vagy!