Nils Holgersonné 2014.11.08. 15:42

29 hónapos

Tszm, megérkezünk a temetőből, A nagyok segítenek a kicsiknek vetkőzni. Lili már zokog.

- Luca! Zita! (unokatestvérek) - alig tud beszélni, annyira sír

- Mit csináltak?

- Le -he- vették! brühühü! Sa -ha-pkámat! brühühü! Sá-ha-lamat! Sze-he-re-he-tetből!

Mind együttéreztünk.

______________

Jön szopizni. Kérdezem, miért, éhes vagy?

- nem.

- Szomjas vagy?

- Nem.

- Akkor miért?

- Sírós vagyok.

______________

Kiveszi a mandarint a kezemből, hogy majd ő meghámozza.

-Én vagyok. Ebben. Férfi. A házban.

 

apókánál1.jpg 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr276878297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csippcsuppblog 2014.11.08. 18:48:27

Okos, nagyon okos! :)
Bírom, amikor elkezdenek szövegelni.

vackor1b 2014.11.14. 21:30:40

Hát valakinek magára kell vállalni ezt a szerepet is egy családban ;) És majd másvalaki játssza a gyerek szerepét.