Felkelés után hezitáltam kicsit, mi legyen a program, csöndesnek kell lennie, mert a család többi része még alszik. Versenyben volt a FLOW magazinom, amit szépen lassan, oldalról-oldalra fogyasztok, jól megnézve minden képet, kiélvezve minden apróságot, a tegnapi félbehagyott varrás, ajándékcsomagolás (bár e két utóbbi inkább zörgös), és a táskám, amiben tegnap szétnyomódott egy banán, és kiömlött a kulacs. Végül föztem egy bögre teát, és a blog mellett döntöttem. 

Lassan ér ide a karácsony, hiába volt az oviban is ünnepség, hiába raktam ki a díszeket. Azt hiszem, a mi lakásunk annyira kaotikus mind szín-mind formailag, hogy fel sem tünik egy-két lelógó, vagy kirakott karácsonyi dísz. Sütöttünk Lilivel mézeskalácsot, de annyira még nem kötötte le a dolog. Mindegy, úgy gondolom, most rakom le az alapokat a következö évekre. Remélem.

Idén aztán tényleg nem akartam stresszelni, egy erdeményes királyányhoz meg aztán pláne nem illik ilyesmi, de mindenféle elöre látható és láthatatlan akadályok miatt teljesen elúsztam az ajándékvásárlásokkkal. De tesóm októberi szülinapjára az ajándék megvan, az is valami, nem?

Nem tudom, mi lesz, mert itt ugye nincs vasárnap semmi nyitva, holnap be kell mennem a dolgozóba, bölcsi már nincs, Táltos Bandi dolgozik, apukám aki a múlt héten segített (mert az még cifrább volt), már hazautazott tegnap. Bár majdnem elvitte magával a kisrobotot, aki teljesen benne volt a kalandban, én mégsem mertem elengedni több, mint egy éjszakára, mert ki tudja, hogy viselné, én meg nem tudok ugrani, és hazahozni, vagy utánamenni hamarabb. Nem volt ez rendesen megszervezne, hiába, be kell ismernem.

A munka meg úgy alakul, hogy egyelöre 25 óra´t dolgzom egy héten, gyakorlatilag ha mondjuk 4 nap bent voltam egész nap, és pénteken nem mmennék be, akkor kiderül, hogy a fönököm (ahogy itt hívják, a Chef) csak pénteken tudna velem találkozni, reggel kilenckor de OK, az csak kb fél óra, túlélem, aztán kiderül, hogy még valakivel beszélnünk kéne, de az csak délben ér rá, és a köztes idöben is megtalál a munka, és a végén azon kapom magam, hogy elment a nap, a szabadnapom. De ezt nem panaszképpen mondom, mert még mindig nagyon élvezem, inkább elöre magyarázom, miért fogok üres kézzel a fa alatt állni. Vagy legalábbis kevés cuccal. 

Lehet, jövöre mégis kinyomtatom Via karácsonyi tervezöjét. Vagy csak októberben behúzom a függönyt, meggyújtok pár mécsest, fahéjat meg szegfüszeget szagolgatok és végtelenítve hallgatom a Once in Royal David´s city-t, és akkor idöben meglesz a hangolódás.

 

Most már nem fogom kitörölni, de mikor ilyen posztokat rakok ki, kicsit mindig elbizonytalanodom, hogy kell-e nekem blogot írni. 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr867001245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FRita 2014.12.21. 23:11:32

Ismeretlenül lehet kommentelgetni?

Nekem tetszik az ilyen poszt, megnyugtató. Minden évben elhatározom, hogy na most idén nyugodt, békés, ráhangolódós készülés lesz, egy békés-fényes-csodás karácsonnyal megkoronázva. Aztán általában (mindig) kapkodós, rohanós, kusza a készület, de a karácsony mégis békés, fényes és csodás. Ezt kívánom nektek is!

Rita

nux vomica 2014.12.28. 22:41:59

Igen,én is elterveztem az idén ismét kézzel írott képeslapokat küldök, előre kész a mézesem, aznap csak a frissen készült ételekkel foglalkozom...
Aztán az előkészületi várakozós adventembe az éle beleszólt...
Ennek ellenére boldog, családdal töltött ünnepeket kívánok!

roit 2015.01.03. 10:35:44

Nem lehet áttenni a szabadnapod hétfőre? Az tán inkább összejönne.

vackor1b 2015.01.07. 17:52:58

igenis kell blogot írni. pl. azért is, mert megnyugtat másokat, hogy a többi ember is emberből van. Itt van ugye Cukorfalat a maga szuperségével, meg hát te sem vagy kismiska, szóval ha csak ilyenekről írogatnál, kiakadnánk állandóan magunkon, hogy nekünk miért nem megy.

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2015.01.12. 22:35:51

@mabapi: köszi :) az ismeretlen kommentelöknek pont annyira örülünk, mint az ismerteknek. Nincs személyválogatás ;)
remélem, nálatok is jól teltek az ünnepek!

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2015.01.12. 22:36:37

@nux vomica: megvolt, köszi ;)) remélem, magadnak is azt kívántál, mert akkor teljesült a kívánságod :D