Vannak ezek a blogok, pl Soule mamáé, amiket óvatosságból csak félévente szoktam megnézni, mert utána jön az az érzés, hogy nem ér az élet semmit, ha nem laksz egy erdö mellett, nincs öt gyereked, és számtalan állatod. ezzel szembeállítva elég kis soványka az én városi életem itt Bécs közepén, a környezetszennyezö 8+ órás munkám, az egyke gyerekem, a kislakás...

De tegnap óta, mikor ezt a posztot elkezdtem, rájöttem, hogy csak nem marketingolom magam jól (saját magamnak), mert pl lecseréltük a szönyeget meg a kis elszürkölt sárga függönyt, és olyan jó hangulata lett a nappalinak, meg megtanultam két dalt ukulelén kísérni (Baj van a részeg tengerésszel meg az Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom-ot), varrtam egy marék babaruhát, meg szoktunk sütni Lilivel, akinek most pont valami vírusa van (vö. a kutyának diagnózisa van. és ez már biztos.), ezért nagyon kreatívan fözök neki mindenféle finomságot, és azt is kitaláltam, hogy a sarki kínainál kapható mocsi az diétás, de sajnos Lili nem az én lányom, hanem az apjáé, és meg sem akarta kóstolni, nekem kellett megennem az egészet (nem mintha bántam volna, azóta vágyom rá rendszeresen, mióta bátyám hozott Japánból). Szóval minden bénaság ellenére nagyon jól élünk, és ma szintet léptem, mert levittük a (rendberakott!) pincébe a legót, elképzelni nem tudjátok, mintha egy kétnapja az ujjamban levö szálkát húztak volna ki. Ettöl függetlenül, ha valakinek legózni támad kedve, bármikor nagyon szívesen felhozom, ne tartson ez senkit vissza. Ha jókedvemben talál, még mocsit is adok.

A teljesen random poszt befejezéséhez pedig szemelvények a tegnap esti, vacsora melletti beszélgetésünkböl:

- Arról mesélj mama, amikor királylány-menyasszony vagyok! Elöször a királylányost!

- Jó, volt egyszer egy Lili királylány, aki mindig hosszú ruhákban járt, meg játszott...

- és korona volt a fején

- ... és korona volt a fején, és a mamája, az anyakirálynö egyik nap azt mondta neki...

- Neki is korona volt a fején! és az apakirálynak is, mert ök mind koronások voltak.

- ... és azt mondta neki, hogy jövö héten bál lesz, és már elég nagy, úgyhogy ö is eljöhet megnézni...

- húúúúú (kerek szemek)

- és a bál napját már nagyon várta Lili királylány, blablabla (mindenki el tudja képzelni) belépett a terembe, és olyan szép volt! (Lili lesüti a szemét, a mellkasára teszi a kezét, és szerényen sóhajt, aztán átveszi a szót:)

- És belépek, és tudok varázsolni! az ovisoknak varázsolok! és koronám van! és énekelem, hogy LET IT GO!

 

(csak ezt a részt látta, de a hatás el_ké_pesz_tö)

(a fenti beszélgetés meg nem egyedi, szinte egész nap fut a "pincesszin"-mánia, anya veszel nekem a boltban koronát? veszel nekem szép ruhát? ilyenre gondoltam, mama, és már mutatja is, irtó cuki, de akkor most ez lesz 9éves koráig? csak kérdezem...)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr817194775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.