2012.03.05. 21:58
Annyi minden
Annyi mindenről akartam mostanában okosakat írni (többek között arról is, hogy mit csinálok jódolgomban, amiért nem jut időm az emelkedett témákról való elmélkedésre a blogon).
Például, hogy pár hete Zazáleával arról levelezgettem, hogy mi kell az elégedettséghez. De mielőtt megírtam volna, szembejött a téma ellentéte, az, hogy mennyien lettek mostanában pánikbetegek a bizonytalanság miatt. Nem azok, akik utcára kerültek (bár lehet, hogy ők is), hanem olyanok, akiknek van még tető, van munka, csak nem annyi, nem olyan biztos, ki tudja mi lesz-helyzetek. És azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnánk megtanulni, hogy örüljünk annak, ami van, és hogy a holnap majd aggódik magáért. Magamat néha percenként emlékeztetem, néha magától jön. Gyakorlás kérdése, most úgy képzelem.
Mert persze lehet szidni a kormányt, meg a politikát, meg a gazdasági helyzetet (esetemben egyiket sem, csak úgy szimplán a Helyzetet), csak attól senkinek sem lesz jobb. Mert nem ezen múlik. Még akkor sem, ha a napos oldalon nincs annyi pánikbeteg. Ez a mi döntésünk, hogy szétaggódjuk-e magunkat, vagy sem. Még akkor is, ha a végén tényleg utcára kerülünk, akkor sem mindegy, hogy addig hogy éltünk. Hogy már roncsokként, 4-féle gyógyszerre beállítva rúgnak ki a munkahelyünkről, vagy még ép emberként, havi tízezres patikai számla nélkül.
A másik, kicsit idekapcsolódó téma pár napja merült fel egy blogon olvasott interjúban. Kicsit megpedzegettem a kommentekben, mit gondolok, de nem nagyon ment át, és komoly ellenállás volt ezzel szemben. Hogy biztos-e az, hogy a szabadság az anyagi függetlenség szinonimája. Kicsit hajlok rá, hogy igen, vagyis hogy értem, miért írta az, aki írta. De olyan jó lenne, ha a szabadság, mint érzés mégsem az lenne. Hogy ezt is meg kell tanulni, mert különben jön a pánik, meg a magas vérnyomás, meg a depresszió, teljesen értelmetlenül.
Meg az is eszembe jutott, hogy ha csak kicsivel rosszabbul élnénk itt TB-vel, ha nem tudnánk most fizetni a számláinkat, akkor nem is olyan rég elköltöztünk volna innen, volt rá lehetőség, voltak jó kilátások. Nagyon sok szempontból jobbak, mint amik most itt vannak, és mégsem mentünk, de nagyon nehéz döntés volt. Akkor most nekünk a szabadság szinonimája az anyagi bizonytalanság lenne? :)
Idén a böjtöt is teljesen mellőztem a blogból, évek óta először nem tartok édesség-stopot, de a fejemben azért ott van a téma. Olvastam, hogy van, aki ezalatt a 40 nap alatt például többet foglalkozik a barátaival, rokonaival. Több képeslapot ír, több vendéget hív teára, többet hallgat meg másokat. Szuper ötletek tartom. Nekem most az jutott eszembe, hogy bár már jócskán benne vagyunk a 40 napban, sosem késő elkezdeni, és én mától megpróbálom jobban értékelni ezt a kis bizonytalanságokkal terhelt életemet. Nem csak rövid, esti listával, hogy miért is lehetek hálás és boldog, hanem egésznapos tudatos odafigyeléssel a jóra. És ahányszor találok egy ilyet, kifújom a levegőt, és örülök. Ki tart velem?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kalor 2012.03.05. 22:14:33
Ziebi 2012.03.05. 23:57:28
Zazálea 2012.03.06. 11:08:28
Abile 2012.03.06. 15:12:15
Piszke a Birtokról 2012.03.06. 17:04:03
mágnyes 2012.03.06. 17:39:42
PraktikásMaimoni 2012.03.07. 12:26:11
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:14:56
emellett értem ám, mire gondolsz.
a fogyasztási mámorról is készülök írni egyébként, jó is, hogy említed.
az édességmegvonást azért próbáld ki, én ilyentájban már egy banánt is olyan édesnek szoktam volt érezni, hogy ne tudok kettőt egyszerre megenni
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:16:05
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:17:11
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:18:35
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:19:29
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:22:23
ÉS mondjuk nekünk nincs is kocsink, és néha megbeszéljük, hogy milyen jó, hogy nincs, és nem kell még azért is aggódni.
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.07. 15:22:57
anyahajo (törölt) 2012.03.07. 18:18:33
nux vomica 2012.03.07. 18:28:16
Tették a dolgukat, ha kellett örültek, ha kellett sírtak, ha kellett vigasztaltak.
Valahogy mindenki /szinte mindenki/ megtalálta, mit kell tennie, hogy a "köz asztaláról", ha kell venni is tudjon, és tenni is.Tett is oda.
Én ma ezt hiányolom: mindenki csak venni akar, mert jár neki.Ugyan miért?
Utolsó kommentek