Nils Holgersonné 2012.03.26. 18:48

Kerek ded

Bár néha indokolatlanul hosszan hagyok szomorú és kétségbeesett bejegyzéseket utolsó posztként, az nem azt jelenti, hogy nincs itt a Helyőrségben öröm és bódottá. 

A viszonylag sötét péntek után TB megvigasztalt miután hajnalban végre hazaette a fene remélem, igaza lesz, mint családi főoptimistának. Ági barátnőnk szerint (aki szintén kiborult pénteken) az egészet az újhold okozta, nem tudom, lényeg, hogy szombaton aztán zsírul működött minden, a problémáim ugyan nem oldódtak meg, de minden más fogaskerék olajozottan forgott. ÖÖÖ, vagy valami ilyesmi. Mindenesetre jó érzés volt.

Azon viszont azóta is röhögök, hogy a lustaságomhoz milyen teljesítménykényszer kapcsolódik, ami lelkiismeretfurdalásban manifesztálódik, nem fegyelmezett munkában. A gazdasági gondokról rögtön önostorozásba mentem át, hogy hát ugye hogy is akarok én itt financiális csodákat, amikor azt a munkát sem végzem el, ami feladatomul van jelenleg kiszabva. Jelesül takarítás, lomtalanítás (eh, unjátok már? én is :)), egy hosszú lista, amit sokszor eltolt határidővel most épp március végéig szeretnék kivégezni (főként megjavítandók, elintézendők, befejezendők), valamint az éjjeliszekrényemen tornyosuló könyvek kiolvasása. Teljesen komolyan, képes voltam az ágyon ülve, a legmélyebb parában és könnyekkel a szememben azon gondolkodni, hogy ha kiolvastam volna már azokat a könyveket, akkor minden jobb lenne. És hogy vajon akkor, éjjel kettőkor nekiálljak-e olvasni, így csökkentvén a felém magasodó terheket. Meg persze terveket is kovácsoltam, hogy másnaptól minden más lesz, és fegyelmezetten megteszek mindent, amit hónapok óta halogatok, ragyogni fog minden, külső és belső egyaránt, és ez vonzani fogja az anyagi jóságokat is.

Ez az érzés, az ún. munkakedv, pontosan addig a pillanatig tartott, míg TB haza nem ért, és meg nem nyugtatott, hogy minden a legnagyobb rendben lesz :). Szóval most megint kerek a világ, én meg nézegetem a listát, mi az, amit tuti, hogy nem fogok már márciusban megcsinálni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr424341788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

babaBonBon 2012.03.27. 10:52:59

Kedves K***!
A leyrtak alapján már tuti,hogy lelki társak vagyunk, mert olyan,mintha a naplómat olvasnám. Egyet kivéve: az olvasás még sosem tornyosult bennem feladatként (kivéve persze anno a kötelezőket... de az más tészta). Én inkább oda menekülök és közben hömpölyög fel, hogy miket kéne most ehelyett csinálnom; de azért legalább azt az érzetet kelti, hogy most valami HASZNOSat csinálok, mert legalább okosabb/bölcsebb/műveltebb leszek.

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.03.28. 13:27:18

@babaBonBon: Félreérted, nem az _olvasás_ tornyosult feladatként, hanem hogy ezt sem csinaltam meg, holott akartam. Olyan ez, mint a horgolással. Imádom csinálni, de a félkész projektekre nézve azért beficcen a lelkiismeretfurdalás, hogy ezt sem fejeztem még be.

Ha ez a naplód, remélem, lesz pozitívabb bejegyzés is :))

babaBonBon 2012.04.02. 17:34:20

@Nils Holgersonné: nem hiszem... a naplóm a lelki-szemetesem, oda csak panaszkodni a "járok", h kiadjam a frusztrációkat :-) Ez is egy kipipálandó feladat: halálom előtt elégetni a naplót! Nehogy a dédunokák majd elolvassák és azt gondolják, h a dédi élete kész tragédia volt és még csak senki észre sem vette :-))))
(Látod az életben azért optimistább vagyok: még dédikre is számitok!!!)
süti beállítások módosítása