2012.12.09. 16:29
Advent második vasárnapjára
Meszlényi Attila: Illetlen ünneplés
Végső soron minden ünnep az élet ünnepe. Döbbenetes, hogy jeles napjainkat életlehetőségeink pusztításával ünnepeljük: levegőszennyezéssel, energiapazarlással, rombolással. Tűzijátékkal, légiparádéval, díszkivilágítással, lakodalmi pohártöréssel, ajándék-szemét halmaival, egész erdőségekre való fa kivágásával karácsonyra vagy majálisra. Amíg kevesen voltunk, a természet pedig kimeríthetetlennek tűnt, ez nem számított sokat, legalábbis még nem voltunk tisztában vele, hogy mennyit számít, de ma már szégyenletes ebben örömet lelni. Egykor a nyilvános kivégzés számított ünnepi látványosságnak, ma a világ kivégzése. És ahogy az akkori ember nem érezte saját barbárságát, ugyanúgy mi sem érezzük a magunk mérhetetlenül súlyosabb barbárságát. Sürgős feladat változtatnunk ünneplési szokásainkon.
Sokan a hagyomány tiszteletére és értékére hivatkoznak, ha életmód-változtatást várunk tőlük, gondoljunk hát bele kissé e hagyományokba. Ne vegyük eleve biztosra, hogy ha kitartunk mai szokásaink mellett, valóban a hagyományokat követjük.
A pazarló ünnepi hagyomány lényege a bőség élményének átélése. Amiben szűkölködünk hétköznap, abban legalább az ünnepeken szeretnénk dúskálni. Amíg csak akkor gyújthattunk gyertyát, lámpát éjszaka, ha nagyon muszáj volt, ha nagybeteg volt a háznál vagy más rendkívüli helyzet kényszerített rá, érthető volt, hogy ünnepkor este is fényözönre vágytunk. Amíg hosszú és veszedelmes hajóúton szállították hozzánk más földrészek kincsnek számító terményeit, valóban ünnepet jelentett, ha déligyümölcs került az asztalunkra. Amíg az autó ritka volt, s a gazdagok kiváltsága, ünnepi fényűzés lehetett, ha a nászmenet autón kísérte az újdonsült házaspárt. De ma, mikor városaink éjszaka is nappali fényben állnak, amikor a banán szinte minden hazai gyümölcsnél olcsóbb, amikor az autók tömege jelenti a legnagyobb állandó forgalmi akadályt, ezekből a hétköznapi javainkból vonultatni fel az ünnepeken még és még többet… ez nem a bőség élményét adja, csupán lapos, fantáziátlan halmozása a bőség köznapi fajtájának.
Úgy látszik, nem tudjuk, hogy ma is szűkölködünk, azt sem, hogy miben. A felsoroltaknak szinte épp az ellenkezőjében. Díszkivilágítás helyett csillagfényben. Tartósítószerekkel kezelt déligyümölcsök helyett őshonos hazai fáink vegyszermentes gyümölcseiben. Autók, tűzijáték, légiparádé helyett tiszta levegőben. Mesterséges építmények, tárgyak, gépezetek beláthatatlan tömkelege helyett szabad természetben. Ajándéknak kapkodva, figyelmetlenül vásárolt újabb fölösleges holmik garmadája helyett családi és baráti együttlétben, eleven emberi kapcsolatokban.
Ha nem akarunk lemondani az ünneplés hagyományos módjáról, nem a külsőségeit és eszközeit, hanem a lényegét kéne megőriznünk, igyekezve abban bővelkedni az ünnepeken, amiben év közben szűkölködünk. Amit ma teszünk, semmi jogon nem nevezhetjük a hagyomány követésének, sokkal inkább hagyományaink új keletű, csúf megrontásának.
Azt se feledjük, hogy a hagyomány nem ennyiből áll: a dúskálás csak egyike az ünneplés régi formáinak. Egy másik, éppily fontos és elterjedt mód az önmegtartóztatás. Vallások és törzsi kultúrák sokaságában számos ünnepet találunk, amelyek lényege az aszkézis, néha önsanyargatás. Utóbbi egyik kirívó, ismert példája a több észak-amerikai indián népcsoport körében is elterjedt naptánc. Ennek alkalmával a férfiak egy fához rögzített pányván addig keringtek, míg a pányva másik, a bőrük, húsuk alá fűzött vége ki nem szakadt a testükből. Minél nagyobb kínokat álltak ki a résztvevők, annál nagyobb megbecsülést nyertek a maguk és mások szemében. Fontos, hogy e népek számára a naptánc számított az év legnagyobb ünnepének.
A mi hasonló hagyományaink szelídebbek, leggyakrabban böjtöléssel járnak. Sokszor a bőség ünnepeihez kapcsolódnak, többnyire megelőzik őket, de hiba lenne szerepüket arra egyszerűsíteni és „hedonizálni”, hogy fokozzák az utána várható élvezeteket. (Ha csak ebben állna a lényegük, ma még abból is sokat tanulhatnánk, s ez nagyon szomorú.) Mondhatjuk, a böjtös ünnepek a testi örömök helyett lelki fejlődésünk, emberi méltóságunk kiteljesedését szolgálják. A jómódú, bőségesen táplálkozó ember számára egészségügyi haszna is van, de ennél többet jelent az alkalom, amikor egyik magas rendű képességünket, az önuralmat gyakorolhatja, fejlesztheti. Aki sanyarú körülmények közt él, éhezik, annak is javára válik a koplalás, amikor végre nem kényszerűségből, hanem saját akaratából böjtölhet. Még ha amúgy sem állna módjában többet enni, önérzetet, méltóságot ad neki, s a vállalt önkéntesség révén éppúgy fejleszti az önuralomra való képességét, mint a gazdagabbak esetében.
Úgy hiszem, nagyon sokat veszítünk azzal, hogy az ünneplés e formáit hagyjuk kihalni, vagy (pl. az egyházak növekvő engedékenysége révén) elsorvadni. Önuralmunk satnyul ezzel, épp az a képességünk, amelytől talán egyedül remélhetjük természetpusztításunk megfékezését. A böjtös és más önmegtartóztató ünnepek, megőrizhető hagyományos vallási tartalmuk mellett, ma teljes joggal válhatnának természetünk legyőzése, egyszersmind a természettel való harmonikus együttélésünk ünnepeivé.
De térjünk vissza a szerényebb és reálisabb elvárásokhoz, dúskáló ünnepeinkhez, amelyek mai egyeduralmában kétségkívül fogyasztói-hedonista szemléletünk elhatalmasodásának jelét láthatjuk.
Miben és hogyan tobzódjunk? Továbbra is a természetpusztításban? Hiszen ünnepeink mindegyike egy-egy haláltánc! Azazhogy sokkal rosszabb, mert a középkori haláltáncok tudatosan idézték fel a (természetes) halál rémét, de maga az ünnepség nem járult hozzá a pusztuláshoz. Mi épp fordítva ünnepelünk: mesterségesen pusztítva, miközben a legkevésbé sem tudatosítjuk magunkban tetteink iszonyú következményeit. (Sötét középkor, fényes felvilágosodás!)
Eleink is gyakran pazarlással ünnepeltek – de senki nem úgy, hogy felégette volna a házát vagy hazáját. Mi lényegében ezt tesszük. Megnézte már valaki, az erre alkalmazott személyzeten kívül, milyen iszonyatos szeméthalmok maradnak egy-egy ünnepély után? Félreértés ne essék: ez nem köztisztasági kérdés! Nem az a gond, hogy a szemetet el kell tüntetni – amit egyébként nem lehet megtenni, a legszakszerűbb kezelés mellett is megmarad, illetve lesz belőle valami, aminek nem lenne szabad lennie –, a problémát az a pusztítás jelenti, aminek a szemét csak jele, lenyomata. Annak is szinte csak a látható jelképe, mert a szemét jóval nagyobb, vízbe, talajba és levegőbe került részét nem látjuk.
Kik azok, akik valóban azt szeretnék, hogy életük jeles napjait, kiemelkedő fordulópontjait ilyen emlékművek örökítsék meg? Ezek bizony mi vagyunk, akik becsukjuk szemünket, nem akarjuk látni, mi miből lesz, miből mi lesz, mi mihez hogyan kapcsolódik, semmit nem érzünk a sajátunknak, és begyakorolt rövidlátásunkkal a mai nap kedvéért feláldozzuk a jövő évet, évtizedet. Képesek vagyunk gyermekeinknek a megfelelő ünnepi alkalomra nagy szeretettel ajándékba adni (díszes csomagolásban, széles masnival átkötve) elhasznált jövőjüket.
Nem lenne túlzás, időszerűtlen végképp nem, ha törvénnyel tiltanánk minden fölösleges létromboló tevékenységet, így a mai ünneplés számtalan módját is. De az intézményes hatalmi eszközök könnyen válnak gyűlöletessé. Ellenséggé lehet szemünkben az, ami helyes, ha erővel kényszerítik ránk. Az illem szava, a társadalmi megvetés sokkal hatékonyabb és természetesebb. Ehhez nincs másra szükségünk, mint saját belátásunkra. De arra igen.
(forrás)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
caravela 2012.12.11. 20:06:32
nux vomica 2012.12.12. 21:00:07
Ne feledjük, hogy a fenyőfákat azért ültetik, gondozzák, hogy karácsonyfa legyen belőlük. Ez x ember munkahelye évekig, míg megnő a fa, majd folyamatosan újakat ültetnek a kivágott helyére.
Nekünk egyelőre élő fánk van évek óta, mert ölni nehéz. De hagyományokat mindenkinek ki kell alakítani tiszta ésszel!
Szeméthegyek nem kialakulására bölcsődés kortól kell/ene tanítani az emberpalántákat és még sok másra...
Kalor 2012.12.13. 10:00:34
nem hiszem, hogy
Kalor 2012.12.13. 10:01:40
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.12.13. 10:47:43
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.12.13. 10:52:27
És igen, ehhez hozzátartozik az ezredik kis vicik-vacak, amit megveszünk, a kocsi, amivel suliba visszük őket, meg a karácsonyi vásárba, a rengeteg feleslegesen elhasznált energia, ami ilyenkor, az ünnepek táján csak még brutálisabb méretet ölt.
Kalor 2012.12.13. 12:21:01
málnabálna 2012.12.13. 17:44:32
nem igazi erdők --> igen, aláírom! VISZONT a mi kenyerünk, lisztünk sem őshonos gabonából van, városokban élünk s nem magunknak termesztjük a kaját az asztalra, fogyasztók vagyunk, energia zabálók, még akik nagyon öko mamik/család/emberek azok is férgek, parazitái a földnek már ahogy idetévedtek, pottyantak. Van, aki nem szül, mert azt mondja erre a világra?! neki is igaza van, meg annak is, aki 4-5-6 gyereket szül és tisztességgel felneveli őket. NE legyünk álszentek, azt nme bírom, nagyon nem! legyünk tudatosak, építsünk öko avagy passzív házakat, termeljük meg a saját kis tökföldünkön a tököt, paradicsomot s majd főzzünk be jó sokat télire, ne vegyünk agyba-főbe vackokat a gyereknek se, magunknak se, ne play station-ezzünk, ne netezzünk, konkrétan térjünk vissza az egy szál gyertyához s a kandalló mellett olvasgassunk... juj, a papír és a nyomtatás is jó sok fa élete meg szennyező festékanyag + a kandallóból a füst is mérgez s nem környezettudatos, oh istenem máglyára velünk!
bocs, ez kijött belőlem (is)... vigyázzunk arra, amink van, tényleg próbáljunk ügyesen, okosan, bölcsen dönteni s ne pazaroljunk, gondolkodjunk tudatosan!
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.12.13. 23:52:28
Nem gondom hangulatkeltőnekca cikkeit, egyszerűen arról van szó, hogy évek ota halljuk, hogy ha így folytatjuk, akkor húsz év múlva nagy gázlesz. És erre kb mindenki tesz, mert húsz év az nagyon sok idő. Csak hogy közben eltelt mondjuk már tíz, és nem javult a hozzáállás, mindenki azt hiszi, hogy a beláthatatlan jövőben lesz a föld eltartóképességének kiapadása, pedig az _most_ történik. Egyszerűen ezt az elodázó kommunikációt próbálja megváltoztani.
Természtesen mindenkienk saját belátása szerint kell cselekednie, de azért nem árt mélyebben elgondolkodni. Akkor is, ha tudatos fogyasztónak tartod magad.
És egyébként szerintem pont, hogy nagyon visszafogott szemlélete van, szerinte nem kéne megvárni, amíg diktatórikus szabályokkal kell majd visszafogni a fogyasztást, hanem a társadalomnak -szabad választásból-: csak persze ez eleg utópisztikus, mert senki sem szeret lemondani a pillanatnyi luxusról.
Sőt, több helyen kiemeli, hogy az önellátáshoz való visszatérés nem megoldás (tehát szo sincs arról, hogy térjünk vissza az ős-vagy középkorba), hiszen rengeteg olyan új találmány van (mind tárgyi, mind szociális-vagy tervezésbeli), ami megkönnyíti a helyzetünk, és persze hétmilliárd embernek egyébként sem lehetne mind saját kisfarmja, stb. Elég részletesen beszél rola, hogyan kéne elérni, hogy pl számítógép is legyen, meg fenntartható gazdálkodás is. Csak hát ehhez egy világot átfogó belátás és önuralom kell.
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.12.13. 23:56:53
Példának sokszor említi például a papirt: ahhoz képest, hogy mar minden bürokrácia mehetne digitálisan, még mindig rengeteg mindent nyomtatnak ki, egész nyilvántartasokat, párhuzamosan a digitális adatbázissal.ennek így semmi értelme.
+1: azért az alapvető élelmiszereket ne hasonlítsuk össze a teljesen luxuskategória karácsonyi fenyővel...
málnabálna 2012.12.14. 07:16:28
Otthon pl.senki semmilyen büntit nem kap, ha a pet palackokat, színes+fehér üveget, papírt és a többi kidobandót 1helyre dobja, ITT bazi nagy kiírásokkal találkozunk minden évben közgyűlés előtt/után a ház földszintjén az üzenőn, h ennyi és ennyi büntit kapott a társasház, mert még mindig van, aki pl. a sörös dobozt a pelussal együtt dobja ki! 5 kukám van/volt vaze :D oké felszámoltam 2-őt s maradt 3, mert nem fér a kamrában a 3 egymás mellett, ergo ömlesztve megy papír, üveg, fém s kukánál válogatom, de konyhában maradt a vegyes és pet/csomagolós, mert az még úgy ahogy elfér... viszont fájó pont nekem, h bio-kukám nincs, mert ugye "bio abfall"-nak is kéne mennie külön, de lesz, ha kitalálom rá a megoldást, h hova!
A passzív házakkal meg a zsebkendőnyi kis kertekkel remélem senkinek semmi baja, mert mi azt tervezünk! :) és valóban szeretnék gáz nélkül fűteni ill.minimális fával, s inkább napelemek/kollektorok legyenek a főbb energiaforrásunk, netán szélenergia!
Nikol is amúgy milyen szépen bebizonyította, h kis ipari mennyiségű paradicsomot tud a kis balkonján összehozni, akkor kis zsebkendőnyi (mondjuk 100nm-en) is akár legalább a paradicsomot megtudnám termeszteni, egyből nem kéne heti mondjuk 2-3 par.konzervet/pürét vennem az olaszosabb kajákhoz :)
+1-hez: alapvető élelmiszereket nem volt szándékomban a karácsonyi fenyőhöz hasonlítani. Eddig csak egy élőnk volt, ami sajna nem élte túl a köv.karácsonyig, netán ha balkonon hagyjuk végig nem lett volna baja, nemtom... most évek óta egy műfenyőnk van, de épp a megvétel után olvastam egy cikket, h mennyivel környezetszennyezőbb egy műfenyő, mint mondjuk ha több száz fenyőt venne inkább ember ilyenkor...:( tehát keresem a jó megoldásokat, de nem mindig választok jól. Nem is kéne karácsonyt tartani valszeg...
no, mindegy! remélhetőleg jön változás felső szintről is s nem csak elodázás marad!
pozitívum: múlt héten apósomék kaptak önkoritól egy levelet, h 2013-tól a szemétszállítók csak a kiválogatott szemetet viszik el, nah tessék! :) remélem a felhasználásuk is meg van oldva, s nem csak vhova ledobják oszt jó napot!... kisboltig meg mki eltud munkába menet kerekezni/kocsikázva ledobni a kiválogatott szemetet remélem! Én mindenesetre nagyon régóta biztatom őket, h szelektálva szemeteljenek!
Kalor 2012.12.14. 07:50:38
szerintem borzaszto nagy tevedes, hogy husz ev mulva baj lesz. mar most baj van. de mar a kozepkorban is baj volt. ez egy folyamat, ami minden ponton elorevetiti a veget, de csak most kezdunk rajonni, hogy mi is lesz a vege, amikor mar kozeledunk hozza. az egymast koveto dolgok lancolataban nincs egy pont, amikor meg rendben voltak a dolgok, utana meg mar nem. nincs semmi pont, ahova vissza tudnank nyulni, ahol lehetne egy olyan valtozast elkepzelni, ami mas iranyba fordithatna az esemenyeket. es nem olyan a jelen sem. minden dologgal maximum idot nyerhetunk, van, amivel sokat, van, amivel keveset. de ahhoz, hogy a dolog kimenetelet megvaltoztassuk, mar valszeg keso is, meg aztan az emberiseg alaptermeszetet kellene alapjaiban megvaltoztatni, ez pedig utopia.
de ez a cikk sem errol, sem arrol nem szol, csak vadaskodik, es igen, abszolut hatasvadasz. es szerintem borzasztoan karos. megneznem, hgoy el a cikk iroja, lehet, hgoy te ismered, es tudod, szivesen raboknek par dologra az eleteben, amit nem csinal eleg kornyezettudatosan. tuti, hgoy van ilyen. es a cikk sem valasztast ajanl, hanem elitel, ha unneplek. en sem neznem, o mennyi "szepet" tesz, hanem csak azt, amit nem tesz elegge.
sajnos pont emiatt a hozzaallas miatt utaljak sokan, tomegesen a kornyezetvedoket, elzarkoznak az elol, mai okosat esetleg mondananak, igy aztan a nemes ugy ellen ugyanugy bevisznek nehany utest, pedig nem oda szeretnek.
sajnalom, ez a cikk ugy gaz, ahogy meg van irva, es ennek semmi koze ahhoz, amit en gondolok a kornyezet vedelmerol es a fenntarthatosagrol.
Kalor 2012.12.14. 08:04:47
málnabálna 2012.12.14. 10:31:47
otthon már kukákat is feltörik?! bexarok mi van má'??!!azokat is őrizni kell, mint a bankokat térfigyelő kamerákkal?! nagyon gáz!:(
Földházhoz gratula! férjem is dombházban gondolkodott az elején, majd szembejött a neten vmi más..pkc, majd isoteq ép.elemei, így kívülről klasszikus házunk lesz, de legalább rohadt szigetelt, amit akár mi is bemelegítünk :D a leheletünkkel :D (konkrét pl.egy ismerős áthívta a 16 fokos ilyen házába a haverokat kártyázni s pár óra alatt felkúszott nulla fűtéssel 20-ra a benti hőmérséklet... mi emberek, mint kis duracell nyuszik :D)
Kalor 2012.12.14. 19:49:22
málnabálna 2012.12.15. 12:32:46
mi készházat NEM!! soha nem vennénk! csakis magunk építjük! egyrészt készházak 1 kaptafára készülnek, nekünk a háztervünk már vagy 10x át volt tervezve :D alapozás és ép.engedély óta pedig 3xra van most:D nem vagyunk könnyű eset az tuti, de másodiknak, ha lesz. tuti sokkal, de sokkal 1xrűbbet tervezünk, pedig előző is az, kompakt és 1xrű (csak lenne már kész! ha nem is laknánk per pill -... túl messze van a mostani élethelyünkhöz képest)!
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.12.18. 22:39:58
Szerintem tisztában van vele, hogy ő is, mint mindenki más, vastagon benne van a folyamatban. Én is úgy gondolom, hogy sok mindent megteszek, de spec örülök, ha valaki új lehetőségekre, vagy szempontokra hívja fel a figyelmem. Meg nekem jólesik néha a kicsit keresetlenebb, őszintébb stilus, nem bánt.
Szerintem sehol nem írja, hogy ne ünnepeljünk, pont, hogy az ünnep igazisagára próbál rávilágítani. Hogy nem a mértéktelen pazarlás esztelenné fokozása az ünnep, és hogy milyen jól tud esni az embernek, ha visszafogja magát, ünnep lehet a léleknek az is. Ami szerintem tök igaz, nem csak fizikai, de mentális síkon is.
Utolsó kommentek