2014.11.12. 21:32
Az első Márton-napi lámpás
Ma hazafelé a szürkületben rengeteg óvódás meg kisiskolás csapatot láttam a kis lámpásaikkal. Szeretem ezt az ünnepet, és úgy örülök, hogy most már Lili részt vesz benne. Jövöre libát is sütök, bár azt sosem értettem, hogy miért ök húzzák a rövidebbet a sztoriban.
(Nincs hosszú ö-m)
1 komment
Címkék: családos kézimunkás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vackor1b 2014.11.14. 21:43:07
És hogy én is tegyek hozzá, itthon mennyei libasült volt. Ahhoz képest, hogy először nem akarták megenni, gyorsan elfogyott ez is. Már csak az idei borral maradtam adós, de lassan nálam ez már hagyomány, hogy azzal nem tudok szolgálni a nálam Márton-napozóknak. Pedig biztos finom lenne. Mindenesetre éhezni már nem fogunk a következő évben.
Hogy miért húzzák a libák a rövidebbet?
Mert elárulták Mártont és így nem úszta meg, hogy püspökké avassák. Gondolom én.
Utolsó kommentek