2015.02.05. 22:36
Harminckettö
Este nagyon nem akar elaludni, épp nehezményezi, hogy a sötétben nem tudja felöltöztetni a babát, aki ezért fázik. Rászólok, hogy most már aludjon.
-De nem tudom becsukni a szemeeem! De nem tudom becsukni a szájam!
(elalvás elötti utolsó pillanatig dumál)
Azért sírok, mert éhes vagyok! Azért sírok, mert mama hol a másik zoknim? - erre tök jól rászokott egyébként, hogy megindokolja, miért sír, vagy mérges. "Kicsit mérges voltam rád, mert..." Nyilván most még egy csomószor vicces dolgokat mondd, egészen nyakatekert érveléssel (gondolom, neki a mi érvelésünk is hasonlóan érthetetlen), de tök jó, hogy van igénye szavakba foglalni a bánatát.
Keresztben áll négykézláb a kád szélén szívemhez kapok: Ez egy demi poá! (demi pointe? balett szakkifejezés, párhuzamosan tanul táncolni Táltos Banditól és rajzfilmekböl, engem ne kérdezzetek)
kiszedte a játékcsiga (kiszedhetö) fülét, játékból én is lecsavargatom az övét, hogy azt adjuk a csigának:
-De az enyém jól oda van ragasztva!
Az alvással van a legnagyobb nehézség, vagy talán csak azzal, hogy késön kel (én akkorra már nem vagyok otthon, TB-nek meg nyilván kényelmes, mert ö is késön fekszik), úgyhogy este nekem kukorékol, kiborító, mert kéne egy órácska sajátidö, ha másért nem, hát azért, hogy a munka-lemaradásomat be tudjam hozni. Cserébe tegnap pl átaludta az éjszakát, ó, ha ebböl rendszer lehetne akkor talán én is jobban teljesítenék a dolgozóban.
Babák és szerepjátékok futnak most leginkább, naponta ünnepeljük egymás szülinapját láthatatlan ajándékok kibontásával és annak örülésével, a harmadik kör már fársztó, de mégis olyan jó látni, ahogy felpróbál egy levegö-nyakláncot, vagy elringat egy levegö-babát, felöltözteti levegö-ruhákba.
És énekel, egyre többet énekel, ennek is úgy örülök. De teljesen váratlan helyzetekben szalad ki a száján, szerintem maga is meglepödik, kérésre szinte soha.
-Lili, menjünk állatkertbe!
- (unott hangon) Mindig csak az elefántok.. szörnyek.. dínók..
(ezek után nem mentünk, kit érdekelnek ugye ezek már megint)
Ilyesmik. Jó lenne viedózni, sokat videózni, hogy milyen kis pofái vannak, hogy tekeri a szót, hogyan játszik az egész testével. Próbálom felvenni belül, hogy megmaradjon a szemhéjam mögött, hogy láthassam egyben is a kis újszülött békát, ezt a tündéres-balettost, meg aki majd még lesz belöle.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nux vomica 2015.02.06. 10:24:07
vackor1b 2015.02.06. 15:09:15
Azt olvastam többedjére(metropol???, mint fő szakmai újság, hehehe), hogy tanulmányok szerint a gyerekek a szabályokat hiányolják legjobban. Mert különben szétesnek, ha nincs mihez tartani magukat. (Én is ezt tapasztaltam). És ezekhez a szabályokhoz tartozik pl. a fix időben felkelés is. Szóval a szabad nevelés továbbra sem jön be a gyerekeknek. (igen, tudom, hogy te tudod ;))
Utolsó kommentek