2009.07.13. 22:59
Summertime
szóval némi szervezés és átszervezés után úgy alakult, hogy a családból egy négyfős lánycsapat indult a Művész úr csodálatára Grazba. A legifjabb hódoló hat éves volt, egyben első operaélményét is üdvözölhette az eseményben. Elég korán odaértünk (direkt), hogy még sétálhassunk egyet a városban, sötét váralagutakban mászkáltunk, háztetőket nézegettünk, nagyot ebédeltünk, szökdécseltünk a Mura-parti sétányon, utcazenészt hallgattunk, aki úgy volt öltözve, mint egy herceg (legalabbis Luca szerint, és ő eléggé kiművelte magát mostanában királylányos témában), aprópénzt dobtunk neki, fagyiztunk, es bosszankodtunk is, mert a híres grazi gumicukor-boltocska pont az orrunk előtt zárt be, így nem vihettünk vásárfiát az otthonmaradottaknak.
Aztán elautóztunk a Helmut-Liszt-Halleba, amit én tavaly már láttam, de azóta sem lett szebb. Nyugodtan cseresznyéztünk a kocsiban, mert még korán volt, amikor egy markos legényre lettünk figyelmesek. Mi lányok persze mind elolvadtunk a néger halász izmai láttán, és gyorsan fényképezkedtünk is vele:
A kép kicsit világos lett, ezért tűnhet az ébenfekete fiú kicsit sápadtnak, egyébként elmesélése szerint egyenesen a dél-karolinai Charlestonból érkezett.
Na, aztán el kellett mennie (biztos a gazdája hívta), és végre elkezdődött a várva várt előadás. Teltházzal, természetesen. És a kinti esős, nyirkos délután ellenére bent igazán jó hangulat lett, a közönség egy emberként ingatta a fejét az ismerős dallamokra, a közbülső részeken meg megbocsátó szeretettel gondolt Gershwin bácsira.
Az egész mondjuk nem volt olyan látványos, mint tavaly az Idomeneo, amiben a Bandi elszánt arccal dulakodott a főpappal, meg boldog mosollyal ölelte öt éve nem látott hároméves gyermekét, mikor mit diktált a librettó. Ezt leginkább Fló sajnálta, akit a német felirat nem kötött le, az énekelt angol szöveg meg mégannyira sem, és örült volna valami látható cselekménynek. Lucát viszont a zene is teljesen elvarázsolta, erősen fogadkozott a szünetben (mikor megint feltűnt az a szép halászfiú), hogy ő bizony nem alszik el a második részen sem. És tényleg nem, csak elbólintott néha, mert azért csak nagyon hosszú volt a darab. És a fiú a szünetben azt is megengedte, hogy egyesével felpróbáljuk és fotózkodjunk is a kalapjával, de erről inkább nem rakok be képet.
Szóval bár a szólisták (akik természetesen tényleg mind feketék voltak) jobbára csak egy keskeny sávon vonulgattak fel-alá, rendezgetvén ügyes-bajos dolgaikat, és mögöttük állt a kórus, azért akadtak vicces részek is, például amikor TB-t, a kifakult néger barátunkat a Sportin' Life nevű drogdíler (másodállásban operaénekes) egy kis porral kínálta, aki erre nem volt felkészülve, és annyira megrettent, hogy az még a mi hátsóbb sorainkból is kitűnt.
Az autentikus énekesek (hogy ilyen szépen fejezzem ki magam), egyébként hihetetlen jól énekeltek, legalábbis amikor sikerült levetniük az operaénekesi kényszerzubbonyt, és ízes, fekete rágogumi dialektusban osztották ki egymást. Gershwin tudhatott valamit, amikor kikötötte, hogy úri fehér gyerek nem énekelhet ebben a gyenge torkával.
A vastaps után mi még utóljára összefutottunk a lovagunkkal, összepusziltuk, megköszöntük a nagyon szuper élményt és elindultunk vissza Bécsbe.
Itt a vége, fuss el véle.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
missMarple 2009.07.14. 08:18:46
*látom ám a felállást : többnyire TB beszámolóin röhögünk, NHné-én pedig diszkréten könnyes mosolyra fakadunk. Szép is az, ha a családban ilyen tökéletes az összhang...
*protestálok az összes itthon maradt női és férfi hódoló nevében : miért maradunk ki mi minden jóból???
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2009.07.16. 12:28:18
Best of the best 2009.07.17. 01:14:22
De helyes is nagyon!
Nem volt hideg aznap?
Örülök hogy ott tudtatok lenni az előadáson, legalább madj lesz aki mesél a Grazi nagyéletű művészünk egy fellépéséről!
Irigykedek Rátok!!!
Utolsó kommentek