Elég fantáziátlan N.H.-nétől, hogy minden nap az alvászavaraival akar bekerülni a blogba, de legyen meg az ő akarata, ahogy mondani szokták.

Szóval arra kelek kettőkor, hogy emelgeti az éjjeliszekrényét. Fekve félkézzel, mint aki vállra erősít, nyújtott karral, szép szabályosan. Föl-le.

Kérdezem tőle, hogy mit csinál?

Válasz: - Jajj de hülye vagyok. Az éjjeliszekrényt emelgetem? Azt hittem ajándékokat szedek fel a földről a fürdőszobába.

Na ennek utánajárok.

- Mit csinálsz?

- Ajándékokat szedek fel a földről a fürdőszobába.

- De minek? Milyen ajándékokat?

N.H.-né felül az ágyban.

- Ezt ennél érthetőbben nem tudom elmondani. Tök egyszerű. Ajándékokat szedek fel a földről a fürdőszobába.

-Értem. De milyen ajándékokat? Miféléket?

Kész vége. Ha túl sok hülyeséget kérdezek, megtagadja a válaszadást. Megfordult az ágyban, és most fejtől lábig alszunk.

Alig várom, hogy holnap reggel letagadja az egészet. És ő nem emlékszik semmire, de ez kizárt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.