Liszt Ferenc ha élne, lehet inkább a repteret választaná.

Amelyik intézményről úgy beszélünk, hogy csőd közeli helyzetbe került, az már régen csődben van.

Aki tanult zenét tudja, hogy negyvenöt perc lehet sok is meg kevés is. Zeneiskolában biztosan néha sok, főleg ha nem gyakoroltunk semmit de egyetemen nem sok. Van, hogy egy versenymű hosszabb mint negyvenöt perc.

Háromnegyed órásra tervezik csökkenteni a főtárgyórát alkalmanként most, hogy mindjárt csődbe mennek.

Megszüntetik a tanszékek felét, eladnak pár ingatlant, megnyirbálják a tehetséges de nehezebb anyagi helyzetben lévő diákok támogatásának mértékét, óraadót csinálnak tanárokból másokat meg elküldenek.

Ilyeneket lehet olvasni a csőddel kapcsolatban, meg olyanokat, hogy a Semmelweis utcai épületet elherdálják majd.

Az osztály létszáma hat fő, de még van benne potenciál.

Nem tudom, mennyit ér ma Magyarországon a komolyzene. Lehet, hogy túl sok intézmény van ami felsőfokú zeneoktatással foglalkozik. Akkor a feleslegeseket be kell zárni, és sóval meghinteni valami hasznosat kitalálni helyette.

De így leépíteni valamit ami régebben tényleg világszínvonalú volt, nagy kár, sőt szomorú, ha magyarabb lennék azt mondanám nemzeti tragédia.

A világszínvonalú magyar foci támogatására, mondjuk bele szoktak nyúlni a tárcába, nem is olyan régen kapott például a két éve alakult Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség 200 milliós különtámogatást, és isten látja lelkem, nem sajnálom tőlük. Sokkal inkább a profi focitól bármennyit, vagy a BKV-tól azt a tizenkét és fél milliárdos támogatást (12500000000 Ft) amit tetszés szerint költhetnek majd végkielégítésre, tanácsadásra, kis mókusok kenyérre is kenhetik nagyobb mókusok meg mobiltelefondobozokba is pakolhatják.

Akik szeretnének zenét tanulni gyakoroljanak otthon legalább heti kétszer negyvenöt percet, az akcsit meg hagyjuk meg külföldi diákoknak, akik nem sajnálják a másfél-kétmillió forint tandíjat évente azért a heti kilencven perc főtárgyért.

A tehetséges magyarokat meg tárt karokkal várják a vidéki intézmények, a kalandvágyóbbaknak pedig irány a Liszt Ferenc reptér.

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr862781662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tuskó Hopkincs 2011.03.29. 21:29:29

Itt ismét egy jópofa húzásról van szó: állam bácsi rájön, hogy üres a kincstár. Nosza rajta, nézzünk körül, honnan is lehetne feltölteni: mindenki, akire közvetlen hatásom van, mutassa a pénztárcáját, és amit találok benne, az az enyém. Ha jól gazdálkodtál, és sokat spóroltál, akkor (meg sem) köszönöm, einstand, ha rosszul gazdálkodtál, és nem maradt, akkor szerencséd van.

Az, hogy a megtakarítás valamire félre van téve (beruházások, fenntartás, stb.), kit érdekel. Ja, és ha az elvonásra hivatkozva az intézmény kéri, hogy ne ruházzon be az idén, akkor azt megtagadjuk, mivel kell, hogy valami hajtsa a gazdaságot. Hogy miből? Hát találja ki az intézmény ...

TáltosBandi 2011.03.30. 13:01:27

@Tuskó Hopkincs: Állam bácsi egy jóságos cukrosbácsinak öltözött, könyörtelenül szerencsétlen behajtó?

Cafephilo 2011.04.02. 23:45:33

Apropó komoly zene…..a komoly zenészek sorsa manapság….
Tegnap este találkoztam a bátyámmal, aki hajléktalan ellátással foglalkozó szakember,egy az ő szervezetükhöz járó hajléktalan ránk köszönt az utcán odajött és a bátyámmal kezet fogott és nekem is nyújtotta a kezét,de én nem fogtam vele kezet…….Reakció: Kedves hölgyem én egy gitár –hegedű szakon végzett nyelvvizsgával rendelkező értelmiségi vagyok………..Az én belső reakcióm:talán még ennyire soha nem szégyelltem magam….egyszerűen az emberi méltóságában sértettem meg ezt a hajléktalan embert aki egykoron szebb napokat is látott mint komoly zenész……..
süti beállítások módosítása