Tegnap, mikor Rácpácegresen Csempeszkopácson kiléptünk a túlmeleg házból a hűs tavaszi, csillagos estébe, a sofőröm fogalmazta meg legjobban az érzést: húú, sétáljunk haza! 

És tényleg olyan idő volt, amikor a mozi/vacsi/buli után bevállal az ember 3-4 metrómegállót, csak mert olyan jó kint lenni. Kár, hogy Bécs kicsit messzebb van, így kénytelen-kelletlen beültünk a kocsiba.

___________

ma meg az volt, hogy este sétáltam haza a kondiból a park mellett, és olyan, de olyan virágillat csapott meg! Ez a park egyébként is nagy kedvencem, mert nyári estéken is ezerrel duftol, de nem emlékeztem, hogy ez már ilyen korán kezdődik, olyan jó meglepetés volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.