Az meg milyen már, hogy állunk a pirosnál, és a gyerekhangra hátrafordulok a kerékpáron, hogy mit mondtál, kicsim? És kiderül, hogy egy másik gyerek mondott valamit, a mögöttünk álló apukája nyakában ülve. Aztán rájövök, hogy Lili otthon maradt az apukájával, én meg épp hangosan beszélgetek az üres biciklisüléssel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.