Szóval tényleg iskolás lett. Valahol jobban örülnék, ha egy tanyán laknánk, és lenne még 4 kistestvére, és egyiköjük sem járna iskolába mondjuk tíz éves korig (én is egyre kevésbé bírom a bezártságot), vagy legalább, ha be mertem volna vállalni a Montessori-iskolát, vagy ha

nem most költöztünk volna messzebb a kinézett iskola mellől, vagy, ha ás lenne, és nem bés, mert mi van, ha az az osztály jobb, ha mégis a másik iskola lett volna, ahol van udvar (elvileg), ha mégis magánba ment volna, ha és ha, szóval van egy csomó ha, meg bizonytalanság, de közben meg azért persze nagyon örülök, mert az ezer lehetőség közül ez még mindig egy elég jó, sőt, tulajdonképpen nagyon jó.

És a kismadár nagyon bátor, rám szinte nincs is szükség, megy, csinálja, figyel, kérdez, válaszol, nagyosan és közben nagyon cukin. 

img_1710.jpg

Aktuális kedvenckép, Schultütével

Én még tele vagyok kérdéssel, nem árasztanak el infókkal, konkrétan azt is csak kilogikáztam hétfő reggel, hogy hol van az 1/b osztályterme, nem tudok semmit a napköziről, az ebédről, a reggeli gyerekfelügyeletről, a különórákról, hogy jó-e az olajpasztel, amit vettem (nem ám zsírkréta kell), hogy baj-e, hogy messzebb költöztünk, stb, stb, stb. Én gyerekkoromban azt hittem, amikor suliba mentem, hogy a szüleim mindent tudnak. Most vagy én vagyok béna, vagy gyerekkoromban vezettek félre :D. Mindenesetre ma lesz szülői, remélem, Bandi kifaggatja őket.

(Most kint ülök a Stadtparkban, süt a nap, szép a tó, jó helyem van, horgolok és írogatok, de mászkál itt egy galamb, aminek kilóg a szájából egy rothadt levéldarab, valahogy ráakadhatott a csőrére és ott himbálózik. Biztos nem bírja leszedni, és úgy csinál, mintha nem izgatná, de engem baromi idegesít. #semmisejónekem)

Közben míg a fentieket írtam, egyrészt kiderült, hogy pl az olajpasztelröl meg pár hasonló apróságról többet tudtam, mint egy másik anyuka :D és lement a szülői, meg a háromnapos szabadságom is. Annyira jó volt suli után elhozni, fagyizni vinni a kisbarátokkal, megfuttatni a parkban, ráérni egész délután. Kicsit most sírok, aztán dolgozom tovább, megyek érte 5-re. :(

 

(igen, az egész bejegyzés csak azért született, hogy nyafoghassak kicsit megmutassam a képet, mert szerintem gyönyörü)

A bejegyzés trackback címe:

https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr1214226183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nux vomica 2019.01.16. 16:21:35

szerintem is gyönyörű
minden kezdés és választás IGEN, ilyen NEHÉZ, nekünk felnőtteknek, mert szeretünk, / szeretnénk /a legjobbat a kis prücsköknek
süti beállítások módosítása