2013.04.11. 11:10
Minden apa hülye valamiben
Minden apa hülye valamiben. Néhány apa több dologban, mások kevesebb dologban. Mondjuk ezen nem kell csodálkozni. Minden férfi hülye, de nem minden hülye apa.
Most, hogy ezt így tisztáztuk, el kell mesélnem valamit, ami tökéletes ellentéte mindennek amit nevelési elveknek tartok, hogy mennyire, azt úgy tudnám szemléltetni, hogy N.H.-ne megkért, hogy hazudjak a blogban és hagyjam ki a sztoriból a csokit.
Viszont van valaki, akiről ez a bejegyzés szól, és nem tehetem meg vele, hogy megmásítom. Ráadásul csak azért, hogy én ne tűnjek túl felelőtlen (a szerk.) liberális szülőnek.
Az úgy volt, hogy kettesben voltunk a szobában, magyaráztam neki, hogy a tükörképe az ő (közben felírtam egymás alá a tükörre a nevét, így tanítom írni, gondolom korai), és azt kértem tőle, hogy mondja azt, hogy mama.
Máskor szívesen mondja, de most valamiért csak kinevetett.
Megkérdeztem, hogy érti-e amit mondok, és biztosítottam róla, hogy tudom, hogy ki tudja mondani, és nagy örömömre szolgálna, ha kimondaná, egyrészt bizonyítékául annak, hogy érti, amit mondok, másrészt így mutathatná, hogy tud beszélni.
Összeszorította az ajkait, és azt mondta egyszer hangosan:
-Mmmaa.
Mire én kimondtam még egyszer, hogy Mmmaa de csak azért, hogy mutassam, hogy meg van egy szótag a feladatból.
De ez, hogy én utánacsináltam a rosszat (vagy hogy én fejeztem be helyette, vagy csak, hogy megismételtem az övét), annyira tetszett neki, hogy megint csak kinevetett.
Ekkor jött meg Szőranya, és ilyenkor Kismajom rájön, hogy bár írni tanítom meg számolni, és kedves is vagyok, meg vicces is, de a tej a másikból jön. És a tej minden.
Na. A lényeg most jön.
Orvosok NE OLVASSANAK TOVÁBB.
HM. Mintha még éreznék egy-két orvost az erőben.
Én szóltam.
Szóval mondjuk 22:58 lehetett, átadtam a csomagot Szőranyának, és bevettem a számba egy kocka csokit. Szétcsámcsogtam és rálehelltem Kismajomra.
Felcsillant a szeme, de azzal a különleges fénnyel, mikor Quarglipi bekattan és csak száll az illat felé.
(Szóltam az anyjának is, hogy azannya mennyire odavan a Sanyi a csokiér'! )
És akkor még egyszer ráleheltem a csokis illatból és annyira, de annyira boldogan és átszellemülten nézett, mint aki megvilágosult, és azt mondta a kis cérnahangján, hogy HAM-HAM!
Ez így leírva nem olyan nagy szám, de ezt a ham-hamozást pár hónapja tanítom neki, és még soha nem mondta, egyszer sem. És akkor ma megérezte a csokiillatot, és azt mondta HAM-HAM.
Tudom. De egyszerűen nem bírtam ki. Egy hang azt mondta a fejemben, hogy:
- Aaadj neki...Hiszen érted mit mond...Tudod mit akar... Csokiiiit akaaar. ..Aaadj nekiii...
(Kétszer adtam neki morzsányi csokit. Imááádta.)
Nem tudja, hogy tizenegy óra. Nem tudja, hogy fogat kellett volna mosnia. Az én felelősségem, hogy NE EGYEN (ilyenkor) csokit.
És akkor azt mondja, hogy HAM-HAM és én leharapok neki egy csokimorzsát, és olyan hálás érte, hogy megsajnálom. Ahogy cuppog a csokin. Jóóóég.
Szóval félig megbeszéltük, hogy ÍGY nem mondjuk el senkinek, mert
- nem biocsoki
- tizenegykor
- csoooooki???
- maga noooormááális?
Szóva,l csak hogy tudjatok, ma mondta először, hogy HAM-HAM es ma evett először Hoferes csokit.
a vonaton épp kinézett magának valakit
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
anyahajóblog 2013.04.11. 20:46:27
hbogi 2013.04.12. 14:45:20
Amúgy Anyahajóval értek egyet: amit tiltunk, az mindig érdekesebb...szóval most arra törekszem, hogy inkább minöség, mint mennyiség, persze az sem korlátlanul, végletekbe esve. Ès nem neki, de nem esek kétségbe, ha megnyalogatja pl. a csokis ujjamat, vagy kap egy kis morzsát.
hbogi 2013.04.12. 14:49:45
Ha azt hinnétek fintorgott, vagy valami, ki kell ábrándítsalak benneteket...szerintem bukik a keserü ízre..
Gem 2013.04.12. 20:42:42
Egy másik rokonunknak pedig a gyerekorvos írt fel kétévesen minden ebéd előtt egy kanál vörösbort vérszegénység ellen. Ment is minden szépen, amíg a gyerek be nem került az óvodába, ahol is az első napon az ebédhez leülvén körbenézett és világosan érthetően megkérdezte: "És hol a borom?" Hívatták is be egyből anyukát...
Kalor 2013.04.12. 22:39:43
FilotásLili 2013.04.14. 13:55:56
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2013.04.14. 17:22:32
nux vomica 2013.04.14. 20:42:11
Fekete csoki, az igen, de ha nem alszik majd tőle???
TB jutalmazó effektusa :-)
málnabálna 2013.04.15. 11:19:28
málnabálna 2013.04.15. 11:21:08
málnabálna 2013.04.15. 11:24:31
olyan cukik a gyerekek amúgy, amikor először kapnak csokit és nyammognak rajta, és kéééérnek még-még-méééég :D
zsíííír van benne, naná, h kérik! fincsi is és tápláló és vmi boldogságos érzést kelt haha, drog, nah ez is!
vki írta fent, h allergiás lett a csokinyuszitól a gyerek, hmmm sztem a tejre, de tuti van olyan is, aki csokira allergiás...
enyémek csak étcsokit kapnak, amikor kapnak, igaz a kicsi kinder(csoki)t kér, de ugyanúgy örül az étcsokinak is! :D
nyaronpirostelenkek 2013.04.22. 14:55:20
Hat nana, hogy suregtik a "hozzataplalast" ;)))
Utolsó kommentek