Ülök a kádban, nyitva az ajtó. Egyszer csak megjelenik egy vidám lány, kezében a tölcsérrel amivel a sót kell beletölteni a mosogatógépbe. Belép a fürdőbe és - olyan arckifejezéssel mintha egy szanaszét szakadt, festékes, kinyúlt nyakú, általam munkáspólónak gondolt rongyot fogna-  így szól:

-Mi lenne ha ezt kidobnánk végre a szemétbe?

Az eszköz amiről senki sem tudja mire való de foglalja az értékes centiket a mosogató alatti szekrényben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tésasszony 2011.09.29. 16:27:58

Hú de nagy szerencsém van, hogy az a vidám lány nem velem lakik egy háztartásban. Nálam mindennek van funkciója, vagy ha nincs is, majd talán egy hét múlva, vagy egy év múlva, vagy ha a gyerekek nagyok lesznek...

Válasz erre 

Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.09.29. 20:14:15

nos, egy darabig nálunk is így működött, de aztán a lakásban kigyúlt egy vörös lámpa, berregett, és mellette a MEGTELT tábla villogott. Azóta igyekszem kritikusan átnézni az ilyen lomkuckókat, mint a mosogató alatti szekrény.

Válasz erre 

nux vomica 2011.09.29. 21:49:00

Enélkül is be tudod tölteni a sót?
Igeeeen?, akkor valóban csak a helyet foglalja, vagy így győzködöd Magad a "nagyobb lakásba akarok költözni?"
Esetleg az álomházba?

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: