2011.11.06. 13:29
Arról, hogyan lettem doktor
Nem is tudom, hol kezdjem, olyan régen nem írtam. Szóval ugye leadtam augusztus elején a disszertációt (erről a szóról mindig a gimis hittantanárom jut eszembe, aki a dolgozatnál mindig azt mondta, "hogy nem disszertációt kell írni, bubikáim!" Hát, most azt kellett), aztán nyaraltam a Balatonon, meg még itt-ott. Szeptemberben akartam megírni az előadást, hogy azzal már ne kelljen foglalkozni, de munkát kerestem, meg közben el kellett járni azokra a béna workshopokra, és valahogy nem maradt rá kapacitás. Ja, meg szülifeliket is kellett néznem, maratonban. A maradék időben cikkeket akartam olvasni, de olyan szép volt az idő, hogy nem vitt rá a lélek. Aztán hipp-hopp itt volt az október, és akkor már kezdtem parázni, de az idő még mindig jó volt, meg volt még pár workshop is, meg nem is tudom, úgy elmegy az idő, ha az ember otthon van. Azért már elkezdtem csinálni az előadást, csak lassan haladtam. Aztán október közepén volt egy nagy családi születésnapozás Budapesten, mondjuk hogy valamit dolgozgattam is, de hát képzelhetitek. Gondoltam, sebaj, jó finiselő vagyok, ahogy keresztanyám szokta mondani, két hét alatt egy jó egyetemista bármit megtanul, csak hát mit is kéne, amikor az egész téma olyan szerteágazó? egy kis immunológiát, mert van néhány vakfolt? vagy molekuláris biológiát, mert ha megkérdezik, hogy hogyan épül fel a pneumococcus sejtfala, akkor elsápadok? Vagy kicsit update-elni kéne magam a friss cikkekből, mert arra fognak rámenni? Végülis a kérdés megoldódott, mert jött MindenBaj, és én olyan beteg lettem, mint már régen nem. Követtem apukám tanácsát (aki beteg, az feküdjön az ágyban és nyögjön) , a köztes tiszta pillanataimban végre befejeztem az előadást, és elküldtem a volt főnökömnek. MindenBaj érdekessége egyébként az volt, hogy amikor uzsonnára voltam hivatalos Nikolékhoz, akkor érdekesmód semmi bajom nem volt, sőt remekül éreztem magam, és tekintélyes mennyiséget tüntettem el Nikol sonkás-sajtos házi sütésű zsömléiből. Meg akkor is jól voltam, mikor anyahajó jött fel teázni. De ezt leszámítva borzasztóan érezem magam. És a idő csak telt.
És közben kihagytam egy család partit, amikor a szűkcsalád (tesók+gyerekeik) ünnepelték három napig nagymamám 93. születésnapját (14 szállóvendég), és kirándultak, meg temetőbe mentek, meg talicskában tologatták egymást a kertben fel és alá, és én nagyon utáltam, hogy nem lehetek ott.
És amikor utolsó este másodszorra javítottam át az előadást (a kapott utasítások alapján) és közben párhuzamosan próbáltam utánanézni pár dolognak, aminek az elmúlt két hétben három hónapban nem, és amit jó lenne tudni, mert biztos rákérdeznek, és még egyszer sem próbáltam el a szövegemet (magamban), akkor arra gondoltam, hogy vagy nagyon-nagyon ciki lesz ez a védés, vagy a gondviselés fog átsegíteni (opcionálisan bombariadót szervezni az épületbe).
Aztán éjjel, a védéstől függetlenül se én, se TB nem aludtunk, csak két órát, korán reggel meg megjöttek a szüleim (ők se tudtak aludni) meg az egyik tesóm (aki a Quimby koncertre jött és remekül aludt), én meg végre elálmosodtam, de akkor azért már tényleg át kellett nézni az előadást, hogy mit is akarok mondani.
Aztán még volt egy pár válogatott izgalom, mire eljutottunk a céghez, de ezeket már nem is részletezem, gondolom mindenki volt már esküvőn, védésen, fontos tárgyaláson, ilyenkor lehet mindenkivel legjobban összeveszni, az év hasmenését kapni, az egyetlen vonatról lekésni, kereket cserélni, iratokat elhagyni.
Elkezdeni az előadást meg ugyanolyan érzés volt, mint kiskoromban hegedűvizsgán, mikor az ember ott áll, és tudja, hogy erre készült (?) hetek óta, és ez az egy lehetősége van. És hogy nem lehet megúszni.
Elég sokan eljöttek egyébként a cégtől (bár itt nem szokás, hogy ötvenen beülnek egy védésre, sőt, a szülőket se mindig hívják). Három vizsgáztató volt, a nagyfőnök (elvileg ő a témavezetőm, gyakorlatilag nem), a bécsi egyetemről egy prof, meg egy külföldi (holland). Az utóbbi kettőt én választhattam, az egyetemit óráról ismertem, a külföldivel meg egy konferencián találkoztam, meg kollaborál a céggel, szóval telekonferencián is hallhatta csengő hangomat. Az egyetemi fickó hivatalos volt és normális, a másik kettő meg vén kecske, már eleve puszival üdvözöltek, a holland rögtön hárommal, és kedélyeskedtek a szüleimmel.
A fél órás előadásért egyébként megdicsértek, hogy tartottam az időt, érdemes volt szenvedni vele, hogy rövidebb legyen. Utána viszont ők negyven percig kérdezgettek mindenféléről, tesóm az utolsó sorban már képeket vágott, hogy hagyjanak már békén, vicces volt. A holland opponens (aki egyébként nagyon szívhez szóló véleményt írt a tézisemről) nagyon barátságos volt, az ötven kérdéséből rögtön átugrott 25-öt, mert hogy az előadás alatt már megvilágosodott, a nagyfőnök jött a szokásos kilométeres filozófiai kérdéseivel, amikből csak rövid kérdezz-felelek után sikerült kihámozni, hogy mire is gondol (ez mindig így van) az egyetemi fickóra meg szerencsére alig jutott idő (két kellemetlenkedő kérdése volt) mert egykor el kellett mennie órát tartani. Egyébként magamat is megleptem, milyen tájékozott voltam a válaszokat illetően. Aztán a zsűri rövid tanácsokozásra (10-15 perc) visszavonult a nagyfőnök irodájába, én meg végre fellélegezhettem.
Mikor visszajöttek közölte az egyetemi fickó, hogy gratulál, mindenkitől sehr gut-ot kaptam (jeles) kezembe nyomott egy kék papírt, hogy abszolváltam a doktorit, aztán elköszönt.
A nagyfőnök, meg a holland meg bezsebelt még egy kör puszit (3+2), pezsgőt bontottunk és még beszédet is mondtak. Kajáltunk (TB intézte a cateringet, válogatott falatkákkal + volt anyai pogácsa), beszélgettünk, a holland és a nagyfőnök távozott egy meetingre (3+2 puszi) aztán nagy nehezen kidobtam az utolsó munkakerülőt is, és már mehettünk is haza. Aludni. Részemről igen hosszú délelőtt volt.
(búcsúzkodás a hollandtól):
én: Hát, akkor... talán találkozunk még-
fickó (felcsillanó szemmel): magáncélból? (privately?)
Én: ööö, gondoltam talán egy konferencián.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nux vomica 2011.11.06. 16:16:19
Eleget izgultunk és hetek óta imádkoztunk is Érted!
Örülünk a sikerednek, a többi nyafidra is megjönnek az élet válaszai.(elkeseredett blogbejegyzésekre gondolok)
Jó egészséget!
Mikaél 2011.11.07. 17:19:20
Mikaél 2011.11.07. 17:34:52
A meghívók arányához képest többen voltak, vagy kevesebben?
Mikaél 2011.11.07. 17:58:35
www.youtube.com/watch?v=R5prT2qiiWY
Nils Holgersonné nem jobb -így -,hogy sokan voltak, és sokat kérdeztek?
www.youtube.com/watch?v=obTNwPJvOI8
Mikaél 2011.11.07. 19:14:35
Mikaél 2011.11.07. 19:23:29
A végét kicsit nem értem.
Segítene valaki?
((búcsúzkodás a hollandtól):
én: Hát, akkor... talán találkozunk még-
fickó (felcsillanó szemmel): magáncélból? (PRIVATELY?)
Én: ööö,.)
Mikaél 2011.11.07. 19:58:36
( Kedves Nils Horgensonné,az angol ilyenkor mit mond?.)
(-Mondod, vagy mondjam?-)
Mondd !
anyahajo (törölt) 2011.11.07. 22:25:03
anyahajo (törölt) 2011.11.07. 22:25:50
Notburga · http://notburga.blogspot.com/ 2011.11.09. 09:54:22
Zazálea 2011.11.10. 14:29:40
nagyon-nagyon nagy ölelés (miért, ha a holland puszilgathat) :o))
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.11.10. 18:06:47
Astridnapló 2011.11.10. 18:48:16
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.11.10. 19:12:59
Mikaél 2011.11.10. 19:32:20
Well.
A PhD képzés "hivatalosan" 3 éves. Azért írom, hogy hivatalosan, mert ritkaság, ha valaki három év alatt be is fejezi, és ezzel nagyjából mindenki tisztában is van. Nem lehetetlen, de elég nehéz - viszont nem nehezebb, mint bekerülni államilag támogatott PhD-képzésre. Ugyanis ebből is van államilag támogatott, illetve költségtérítéses változat. Én az állami képzésen vagyok, de messze nem egyértelmű, hogy így jár-e jobban az emberfia. Vegyük sorra, mi is kell ahhoz, hogy állami képzésre kerüljön az ember, avagy miből is áll a PhD-felvételi a BME-n:
Mikaél 2011.11.10. 19:33:11
Le kell adni a jelentkezési lapot. Ennek már rögtön van több alkövetelménye, pl meg kell mondanod, hogy melyik PhD-témára jelentkezel (ez azt engedi sejtetni, hogy a tanszékek kiírnak PhD-témákat és az emberek arra jelentkeznek, pedig lehet fordítva is: bemész egy szimpatikus tanszékre, ahol már ismersz embereket, és keresel valakit, aki elvállalja, hogy a konzulensed lesz majd abban a témában, amit csinálni szeretnél. Végül megkéred az illetőt, hogy írja ki a témát hivatalosan, amiről szőnyeg alatt mindenki tudni fogja, hogy majd a tied lesz). Szerezni kell befogadó nyilatkozatot is egy tanszékről, ahol majd a kutatásaid végzed - ez igazolja, hogy a tanszék el tud téged vállalni, tud neked asztalt meg számítógépet adni, meg ilyenek. Ezzel nem szokott probléma lenni.
Mikaél 2011.11.10. 19:33:47
Megnézik az eddigi tanulmányi eredményeid. Megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy ez hogyan történik, ha az ember más egyetemről jön ide, vagy éppen már jó régi a diplomája. Ebből max. 25 pontot lehet szerezni, és a szigorlati eredmények, a záróvizsgák valamint a diploma eredménye nagyobb súllyal esik latba, tehát nem para, ha valaki elcseszte az első pár évét az egyetemen, ha a végén belehúzott és írt egy jó diplomamunkát, valamint a záróvizsgái is jól sikerültek. Ez egy elég objektív komponense a felvételinek, nem sokat lehet variálni, megvannak a fix pontszámítási szabályok.
Mikaél 2011.11.10. 19:34:29
Megnézik a nyelvtudásod. Itt is 25 pont a maximum, emlékeim szerint a két középfokú C típusú nyelvvizsgámra meg is kaptam a maximum pontot, jól, tehát kb erre a szintre érdemes lőni. Nem lehetetlen bekerülni egy középfokúval sem, de a PhD-fokozat feltétele a két középfokú nyelvvizsga (vagy egy felsőfokú és egy alapfokú), tehát jobb hamar túlesni rajta. Rémlik valami olyan, hogy a középfokú C 16 pont, felsőfokú 24 pont, alapfokú meg 8, de nem biztos, hogy így van, és most fél perc Google után nem találtam meg.
Mikaél 2011.11.10. 19:35:08
Megnézik az eddigi tudományos tevékenységed (meglepetés: 25 pontért). Ez már kicsit szubjektívebb, ide számítanak be a TDK- és OTDK-munkák, eddigi tudományos publikációk (ha vannak, bár ez persze ritkaság), konferenciaposzterek (ez kevésbé, ha az ember PhD-zni akar, akkor ezt általában már a diplomamunka előtt eldönti, és elkezd valami kutatómunkát egy intézetben vagy tanszéken, utána meg már könnyen összejön egy konferenciaposzter), esetleg szabadalmak (nem olyan ördöngös dolog, mint amilyennek hangzik). Van valamiféle pontozási rendszer, de nem tudom, mennyire tartják be, van ugyanis egy spéci feature, amit én kihasználtam: Pro Scientia aranyérmesként én erre a pontra automatikusan megkaptam az elérhető maximális 25 pontot. (Egyébként minden OTDK-győztes pályázhat Pro Scientia aranyéremre, onnan meg szerintem egy jó adag Gauss-zaj és pofafaktor függvénye, hogy valaki megkapja-e).
Mikaél 2011.11.10. 19:35:56
Van egy felvételi elbeszélgetés, ami szintén 25 pontot ér. Abszolút szubjektív elem a felvételi eljárásban, de nem hiszem, hogy bárkit nagyon lehúznának ebben a szakaszban. Amire kíváncsiak, az az, hogy megvan-e benned a "kutatói habitus", ami aztán persze bármit takarhat. Fontos, hogy meg tudd különböztetni a kutatói munkát a fejlesztői munkától, ugyanis az előbbit kell végezned majd a PhD során, és nem az utóbbit. A különbséget nem egyszerű megfogni. Fejlesztői munka általában az, amikor megvan, honnan kell elindulnod, hova kell eljutnod és milyen út vezet oda, ugyanis az adott feladat megoldására már jól bevett mérnöki módszerek léteznek. Ilyen például az, hogy írj egy kétszázhetvenharmadik portál engine-t a világon meglévő kétszázhetvenkettő mellé, ez tipikus fejlesztői munka. A kutatói munka során azonban legtöbbször csak az van meg, hogy honnan indulsz és hova kell eljutnod (néha még az sem ). Kutatói munka például az, hogy határozd meg, hogy a HIV vírus proteáz és reverz transzkriptáz szekvenciáiban mely pozíción lévő mutációk mely pozíciókra hatnak, vagy hogy alkoss fuzzy alapon működő klaszterezési eljárást gráfokra (igen, a saját kutatási irányaim közül soroltam, mondjuk ezek egyike sem tartozik a "hivatalos" témámba). A mérnöki gyakorlatban kutatómunkának számít az is, ha valamely, már elvileg megoldott problémára adsz mérnökileg hatékonyabb, pontosabb, jobb megoldást (teszemazt, videojel rank-szűrése hatékonyan, FPGA-ból, vagy FFT eljárás lépésszámának csökkentése). Rákérdeznek arra is, hogy milyen más kutatókat ismersz arról a szakterületről, amivel foglalkozni szeretnél, milyen eredményekről tudsz, olvasod-e az ide vonatkozó folyóiratokat (IEEE Transactions on izémizé sorozatok). Mivel az én témám eléggé ortogonális volt a tanszék fő csapásirányára, ezért ez utóbbit nem firtatták túlzottan.
Mikaél 2011.11.10. 19:36:48
Mikaél 2011.11.10. 19:38:09
Az államilag támogatott képzésen is van tandíj, csak kevesebb, mint a költségtérítésesen. Ez a mi időnkben papíron heti 4 óra oktatási munkával kiváltható volt, tehát ha oktatsz, akkor nem kell fizetned. Ha nem oktatsz, akkor viszont igen. Ez azért van így, mert a felsőoktatási törvény szerint a doktoranduszok nem kötelezhetőek oktatási munkára. A költségtérítéses képzés tandíja is kiváltható oktatással, csak ahhoz asszem heti 6 óra kell. Ezek igazából csak papíron létező számok, a valóságban úgyse lehet így lebontani az oktatási munkát, mert ha nem labort tartasz, akkor ZH-k, pótZH-k és vizsgák környékén sűrűsödik be a dolog, és van olyan, hogy egy nap 8 óra hosszat együltő helyében csak vizsgát javít az ember.
Mikaél 2011.11.10. 19:39:19
Ha állami képzésen vagy, akkor az egyetem köt veled egy főállású munkaszerződést. Ez havi kb 90eFt ösztöndíjat jelent (minimálbérhez van kötve, mindig annak a valahány százaléka), ami 3 évre szól, adómentes és tanulmányi eredménytől független, de az adóalapot növeli, ergo ha dolgozol mellette, megeshet, hogy más adósávba csúszol át miatta és fizethetsz plusz pénzeket az éves adóbevallásoddal. A főállású munkaszerződés másik mellékhatása, hogy nem lehet mellette másik főállású (napi 8 órás) munkahelyed. Mivel havi 90eFt-ból elég nehéz megélni, ha az ember önálló életet él, ezért az állami doktoranduszok is sokszor kénytelenek dolgozni egyetem mellett, de az imént említett ok miatt csak mellékállásban. Költségtérítésnél nincs ilyen para, vállalhatsz napi 8 órás munkát is, csak akkor meg felvetődik a kérdés, hogy tulajdonképpen mikor fogsz kutatni, ha egész nap dolgozol. Íme az egyik oka annak, hogy miért vannak nagyon kevesen azok, akik három év alatt fejezik be a PhD-t.
Mikaél 2011.11.10. 19:40:15
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.11.10. 20:44:04
Mikaél 2011.11.11. 09:50:19
1.Azért, mert egyszerre nem küldte "át" a rendszer.
2.Tényleg szereti.
3.El is olvasta mindet.
4.Mi minek?
5.Van olyan kódex, vagy etikai preambulumm, ahol meg lehet, vagy meg kell felelni a blog "tulaj" elvárásainak?
6.Azért -szerintem-,hogy téged még jobban "fényezhesselek" (Szerintem nem olvastad végig -Te sem-
Sajna, de tény mindenki -csak- magát szereti.(Hallani, látni,olvasni,...)
Mikaél 2011.11.11. 09:53:54
(Csak nem PhD. ?..:)
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2011.11.11. 11:12:19
ok, bocsánat a míszségemért
Mikaél 2011.11.11. 11:53:20
Semmi baj.
Nincs "harag".
Azért azt ne mondd,hogy Ausztriában egyszerűbb, vagy könnyebb !
Vagy kint "németbe" még könnyebb..
Mert akkor hajrá magyarok! Hajrá Magyarország!!!
mágnyes 2011.11.12. 19:40:29
ruju 2011.11.13. 22:16:18
GRATULÁLOK!!!!!!!!!! Puszi
Utolsó kommentek