én is gyerek mellett tanultam meg. ha rákényszerülsz, úgyis menni fog!
különben ez érdekes dolog. Az én anyukám például - és ezt bárki, aki megfordul nálunk igazolja! - mennyeien főz! De ez csak akkor derült ki számomra, amikor kikerültem az életbe (értsd: egyre több háztartás kajáival találkoztam). Addig azt hittem ez az átlagos szint, de jajj, hogy mennyire nem!
A gyereketeknek ez lesz a viszonyítási alap, ahogy Te főzöl. Nyugi! Sosem fogja azt gondolni, hogy anyu mennyire béna, vagy, hogy mehetne ez jobban is. Egyszerűen ez lesz neki az otthon és nem lesz kérdéses, hogy ez most ilyen vagy olyan, mert minden más lesz neki a "más"

Régebben megvesztem anyukám főztjéért, és most meg már alig bírom megenni. DE akkor, életem első felében az volt nekem az otthon íze. Szóval nyugi. :)

Egyébként TB-nek üzenem, hogy már kár aggódni, nem ezek lesznek, hanem már ezek! Mert amúgy biztos tudjátok, hogy a mami étrendje befolyásolja a magzatvíz ízét (amit folyamatosan nyel meg kipisil a baba).
Jordinál pl. állandóan csípőseket ettem és - bár azért remélem, hogy a gyerek nem egy sós chili szószban úszkált odabent, de - amióta szilárdat eszik szereti a csípőset is. (Értsd: volt egy kidobásra ítélt "pokolian csípős"-nevű szalámink, mi nem tudtuk volna megenni. Na Jordi megette :-)))

szerintem jol hangzott a mai ebeded. de amugy... anyosompar evvel ezelottig minden szombaton vendegul latta a szukebb nagycsaladjat. vagyis a gyermekeit csaladostul.amiota a csalad egy resze kulfoldon el, ezmar nincs igy. de nagoyn jo ebedek voltak. ez teljes letszamban husz fot jelent, es zommel gyerek. :) mindenkinek nagoyn kellemes emlekei vannak errol az idoszakrol, imaduk ezeket a szombati ebedeket. pedig... anyosom kicsit szorakozottan fozott neha. gykaran. nem kanyaritott luxusebedeket, de volt, hgoy a porkoltbol kimaradt a pirospsprika, es a vegen szort ra egy kicsit. a rizs gyakran szottyos volt, mert nem szokta kimerni hozza a hozzavalokat. es olyan is elofordult, hogy panirmorzsa helyett daralt keksszel keszult a rantott husi. vagy hogy fankot keszitett, amit eleve egy fazek (!) olajban szokott kisutni, de volt, hgoy valahogy elaludt alatta a lang, es a vegeredmeny minden harapaskor oldajat folyatott magabol. es meg sorolhatnam. ha oda tudott figyelni, jo kajakat tud fozni, de maig sokat fozott, gyakran becsuszott valami hiba. es megis mindenki imadott ott enni, mindig elfogyott a kaja, ugyhogy igazannem ez szamit, mi a csaladi etel,hanem csak az, hgoy csaladi. :)
amugy ezek a kasak nagoyn jok, a gyerekek oviban azt kapjak tizoraira, es szeretik. :)

@babaBonBon: @Ziebi: @Kalor: aranyosak vagytok, köszi :) félig viccből írtam, mert azért annyira csak nem lehet rossz, pl TB is megeszi zokszó nélkül :)

Kalor, a családi ebédes sztori nagyon jóó!

Ez legyen a legnagyobb aggódnivalód! :)

Nincs min aggódni valód Kedves TáltosBandi !
Ismered, olvastad Kipling könyvét ?
A dzsungel könyve (The Jungle Book).

Nincs min aggódni.
Szerintem pl.:tejben főtt köles reszelt almával, reszelt répával és apróra vágott aszalt szilvával, kifejezetten ízletes.
És milyen különleges !

Kedves Nils Holgersonné !
Nincs min aggódni.