2012.05.20. 18:53
Változókorban
Átrendeztük a hálószobát, hogy beférjen a kiságy. Igaziból csak négy bútordarabot kellett tükrösen (trükkösen) elforgatni, de újfent kiderült, hogy nem bírjuk a változásokat. Főleg, ha szerettük úgy, jó volt úgy, ahogy volt, de mégis muszáj. TB általában tagadja ezt, de a stressz rajta is kijött, hát nem volt egy könnyű délelőttünk. Ráadásul ő amúgy férfiasan állt neki (20 perc alatt megcsinálom, nyugi), én meg amúgy nőiesen (esetleg előtte elrakom vasalnivalót, mielőtt száll a por, meg ugye akkor a függönyt is leszedjük, hogy ki tudjam mosni és ki kell mögötte is porszívózni), amiből persze morcosság (részéről) lett, meg sírás (részemről), pedig a Nagy Könyvben valahogy úgy van megírva, hogy anya és apa üdvözült mosollyal az arcán szereli össze a babaágyat, vagy nem? (Mondjuk babaágy most sincs, szóval még behozhatjuk kicsit a lemaradást.) Aztán én elmentem málnalevél-teát vadászni (nem kaptam), ez a kis szünet mindkettőnknek jót tett, bár a feladat még békében és szeretetben is nehéz volt, inkább lelkileg, mint fizikailag.
Mert hiába elvileg szimmetrikus az egész, most valamivel kevesebb helyünk van, pedig már így sem volt túl sok. Utálom, annyira utálom, és látom, hogy Bandi is utálja, de nem tudok jobbat kitalálni.
És hiába jobb ez így több szempontból, nehezen szakadunk el a régi megszokottól minden hibájával együtt.
Azért kicsit irigylem a terhes barátnőimet, akiknél vagy most költöznek nagyobba, vagy már egy négyszobásban laknak, jó lehet úgy babaszobát csinálni, rendezgetni, hogy nem centizni kell.
Mindegy, akkor is kiborulnék, ha nagyobb lakásba költöznénk, nehéz engem boldoggá tenni, mostanában úgyis mindenen kiborulok. Mondjuk akkor azért gyorsabban megbékélnék a helyzettel :).
_____
A fentieket még tegnap írtam, ma már kicsit jobb, kezdem megszokni. Azt hiszem.
_____
na jó, hülye vagyok, hogy ilyeneken bírok vekengeni, és áltragédiákra pazarlom az energiám. Külsős olvasmánynak meg ajánlom ezt, néha a legegyértelműbb lenne a legegyszerűbb.
14 komment
Címkék: bécs mindennapos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://eloretolthelyorseg.blog.hu/api/trackback/id/tr354526239
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kalor 2012.05.20. 19:55:24
ez mar ilyen hormonalis dolog is, erzekenyebb az ember lanya. de kell is, van elonye, jobban ra lehet igy majd hangolodni a babara is. a bogeset nem fogja mas erteni, csak az anyja. esetleg az apja, de nem biztos.
nem kell mindennek orulni, a pici is ki fog akasztani parszor. ez ilyen. lesz siras esetleg, mert azert nagoyn sok stressz, es nincs belole szabi, satobbi. es nem, nem olyan, mint a konyvekben. szoval tenyleg nem olyan. biztos mondtak mar rokonok, olyankor az ember azert azt hiszei, hgoy majd o. de ha megsem, nem kell csalodni.
nem kell mindennek orulni, a pici is ki fog akasztani parszor. ez ilyen. lesz siras esetleg, mert azert nagoyn sok stressz, es nincs belole szabi, satobbi. es nem, nem olyan, mint a konyvekben. szoval tenyleg nem olyan. biztos mondtak mar rokonok, olyankor az ember azert azt hiszei, hgoy majd o. de ha megsem, nem kell csalodni.
L21 2012.05.20. 20:32:39
Szívás a kevés hely, de én nagyon-nagyon élveztem, ahogy mindkettőjük szuszogását hallgattam éjjel -- nálunk (is) minilakás és centizgetés van/volt. Ja, és tök jó, hogy tudod, mitől sírsz, nekem szülés után erre sem volt mindig magyarázatom. Tudtam én, hogy hülye vagyok és abszurd a helyzet, de nem tudtam mit kezdeni vele, csak zokogtam.:)
pjulcsy 2012.05.20. 20:59:51
Zokogni jó, mert felszabadít:)
Vagy nem:(
Vagy nem:(
babaBonBon 2012.05.20. 21:11:23
Azért csak vigyázzál és figyeltessél Magadra, mert ezek a felhők a szülés után szoktak csak igazán tornyosulni...
gsky 2012.05.20. 21:13:51
A legnehezebb dolog az életemben, hogy megszokjam az állandó változást, és ne őrjöngjek minden alkalommal, amikor nem olyan, mint volt. Iszonyat nehezemre esik, és nagyon megértem, hogy egy átrendezés felkavaró...
Először azt akartam írni, hogy akkor ne rendezzétek át, minek az a kiságy amúgy is... aztán rájöttem, hogy ez az egész nem is az átrendezésről szól, és nagyon jó nektek, hogy szépen haladtok azon az úton, ami amúgy is elkerülhetetlen...
Mi az első három gyerekünk után nagyjából egy fél évig minden nap összevesztünk. Előtte nem sokszor.
A negyediknél már nem.
Nem biztos, hogy mindenkinél így van ez, de az biztos, hogy egy harmadik fog befurakodni a kialakult életetekbe, és ez sokszor nem is olyan púderszagú meg vicces, és egyáltalán nem emelkedett, meg magasztos, persze az is, de amúgy nem.
Ér szerintem sírni, és bosszúsnak lenni, és a fenébe kívánni és megijedni a visszafordíthatatlanságtól. Ez amúgy szerintem teljesen megváltozik majd, ha már kint lesz, akkor majd tök más miatt lesz ok sírásra.
És nem a bezzeganyu miatt... hanem mert emberek vagytok, okosak és jók, és ez a fejlődés útja, ami fájdalmas, de egyben a legjobb lehetőség is.
Jó hosszú lett, ne haragudj, csak azért mertem leírni, mert nekem az elsőnél soha senki sem mondott ilyeneket, és mikor kint volt annyira hálás lettem volna, ha előbb még kapok egy ehhez hasonlót.
Egyébként meg tényleg kell az a kiságy?
Először azt akartam írni, hogy akkor ne rendezzétek át, minek az a kiságy amúgy is... aztán rájöttem, hogy ez az egész nem is az átrendezésről szól, és nagyon jó nektek, hogy szépen haladtok azon az úton, ami amúgy is elkerülhetetlen...
Mi az első három gyerekünk után nagyjából egy fél évig minden nap összevesztünk. Előtte nem sokszor.
A negyediknél már nem.
Nem biztos, hogy mindenkinél így van ez, de az biztos, hogy egy harmadik fog befurakodni a kialakult életetekbe, és ez sokszor nem is olyan púderszagú meg vicces, és egyáltalán nem emelkedett, meg magasztos, persze az is, de amúgy nem.
Ér szerintem sírni, és bosszúsnak lenni, és a fenébe kívánni és megijedni a visszafordíthatatlanságtól. Ez amúgy szerintem teljesen megváltozik majd, ha már kint lesz, akkor majd tök más miatt lesz ok sírásra.
És nem a bezzeganyu miatt... hanem mert emberek vagytok, okosak és jók, és ez a fejlődés útja, ami fájdalmas, de egyben a legjobb lehetőség is.
Jó hosszú lett, ne haragudj, csak azért mertem leírni, mert nekem az elsőnél soha senki sem mondott ilyeneket, és mikor kint volt annyira hálás lettem volna, ha előbb még kapok egy ehhez hasonlót.
Egyébként meg tényleg kell az a kiságy?
málnabálna 2012.05.20. 21:38:25
Többiek már fent megírták...ez ilyen, előtte is, utána is lesznek zokogások, hormonok és hormonok mindennek elrontói és megjavítói :D (ám, ha túlontúl és túl sokáig történne ez pl.szülés után 3.-4. hét után is, akkor TB riasszon vkit családból,pl. anyukádat, nővért, dokit...ám nagy átlagban megússzuk pár hét kis depivel szülés után... iszonyú hülyén éreztem én is magamat s fene tudta, h miért sírok és mi a bajom s ehhez kell egy váll, egy jó nagy adag megértés, támogatás s minden jó lesz!
A kismamákat a szülés utáni hetekben és hónapokban se felejtsék el, plse!!
No, és a kispapákat se!! OKÉ a gyermek a központ, a főattrakció, ám se az új anyukának, se az új apukának nem egy rutin így elsőre-főleg nem! beletanulni, elfogadni az újat, a megváltozhatatlant. Extra nehéz és ultra hipi-szupi ez!
Kismamákkal nem csak terhesség idején kell hímes tojásként bánni, utána is jó ideig éreztetni érdemes, h ő is fontos, neki is lehet olyan, h fene érti mér'sír a bébi(mami)...
első gyerekes kismamaként anno azért cáfoltam volna, h izé tuti az anyja tudja a gyerekemnek, azaz én, h miért sír az a gyermek? dehogy tudtam!...meg/beletanultam! lottóztam...éhes? kakis? pisis? csípi? csikarja? elfáradt? álmos? unatkozik?... kb. pont ebben a sorrendben :D)
Mi is ici-pici lakásban kezdtük és centizgetés volt rendesen.. az még (legalább) saját lakás volt, aztán eladtuk, ittenfele meg megint ici-picivel kezdtük és most van kicsivel nagyobb bérleményünk...
so a naggyal és a kicsivel is megéltük az egy szoba-konyha-fürdő élményét...feszkók voltak, mert elvonulni nem lehet senkinek, egy légtér, stb...és hiányzott nekem is nagyon A gyerekszoba dekorálás izémizéje, no de majdnem 1,5 éve a 2,5 szobásban is vannak (+lesznek) feszkók s per pill.agyalunk, h oldjuk meg a gyerekszoba kérdést még most is haha :D
nagynak van egy kis lyuk, ám oda már nem fér be a kicsi, pedig már tőlünk pattintanánk a lassan 2 évest... hálócsere lesz, h nagyobb szoba legyen a gyerekbirodalom mi meg megyünk a lyukba csak már az első centizgetések során kiderült, h az ágyunk nem fér be rendesen hehe, so még agyalunk, mert h új bútort vegyünk csak a méretek miatt az gáz lenne...
A kismamákat a szülés utáni hetekben és hónapokban se felejtsék el, plse!!
No, és a kispapákat se!! OKÉ a gyermek a központ, a főattrakció, ám se az új anyukának, se az új apukának nem egy rutin így elsőre-főleg nem! beletanulni, elfogadni az újat, a megváltozhatatlant. Extra nehéz és ultra hipi-szupi ez!
Kismamákkal nem csak terhesség idején kell hímes tojásként bánni, utána is jó ideig éreztetni érdemes, h ő is fontos, neki is lehet olyan, h fene érti mér'sír a bébi(mami)...
első gyerekes kismamaként anno azért cáfoltam volna, h izé tuti az anyja tudja a gyerekemnek, azaz én, h miért sír az a gyermek? dehogy tudtam!...meg/beletanultam! lottóztam...éhes? kakis? pisis? csípi? csikarja? elfáradt? álmos? unatkozik?... kb. pont ebben a sorrendben :D)
Mi is ici-pici lakásban kezdtük és centizgetés volt rendesen.. az még (legalább) saját lakás volt, aztán eladtuk, ittenfele meg megint ici-picivel kezdtük és most van kicsivel nagyobb bérleményünk...
so a naggyal és a kicsivel is megéltük az egy szoba-konyha-fürdő élményét...feszkók voltak, mert elvonulni nem lehet senkinek, egy légtér, stb...és hiányzott nekem is nagyon A gyerekszoba dekorálás izémizéje, no de majdnem 1,5 éve a 2,5 szobásban is vannak (+lesznek) feszkók s per pill.agyalunk, h oldjuk meg a gyerekszoba kérdést még most is haha :D
nagynak van egy kis lyuk, ám oda már nem fér be a kicsi, pedig már tőlünk pattintanánk a lassan 2 évest... hálócsere lesz, h nagyobb szoba legyen a gyerekbirodalom mi meg megyünk a lyukba csak már az első centizgetések során kiderült, h az ágyunk nem fér be rendesen hehe, so még agyalunk, mert h új bútort vegyünk csak a méretek miatt az gáz lenne...
málnabálna 2012.05.20. 21:52:52
gsky JÓ kérdést vetett fel! Kell-e egyáltalán a kiságy!
Én bevallom tök sokat nem használtuk se kicsinél, se nagynál!!
megvolt, ott volt, de őszintén szólva a tök elején a közvetlen közelében legjobb a gyermeknek az anyjánál, igen akár egy ágyban! mi a kiságyat csakis első hónapokban és szinte csakis nappal (tudtuk)használ(ni)tuk naggyal is, kicsivel is. (talán nagyobbik később többet használta, mint most a kicsi) MIért?
-mert no.1: éjjel egy újszülött legtöbb esetben 2-3 óránként sír és szopni akar, felkelni hozzá irtó macera és fárasztó, különben is az első héten szinte állandóan aludna, pihenne, regenerálódna az új mami... szoptatva aludtam el az elsővel irtó sokx, kész KO voltam, volt h meg SE hallottam a fiam üvöltését az 5dik napon s az apukája szolgálta ki (tök komoly, ő mesélte: ébresztgetett, hát nem keltem fel, lyukas hálóingből -értsd szoptatós- elő cici, odacuppant gyerek, kész :D ebből én semmire nem emléxem, de eskü alatt vallott, h így volt :D)
-mert no.2: később már kimászni tudott (avagy ordítani) s átjött hozzánk s az éjjelt mki átaludta
igen-igen tudom van jó sok kontra érv a szülők közt való alvásra, de kinek mi válik be, kísérletezni lehet... legyen kiságy, hátha...ha nem használjátok max TB szétszedi... (a férjem kb.féléve szereli szét...:D nem baj, addig a száradt ruhákat oda hajtogatom s válogatom ;)
Én bevallom tök sokat nem használtuk se kicsinél, se nagynál!!
megvolt, ott volt, de őszintén szólva a tök elején a közvetlen közelében legjobb a gyermeknek az anyjánál, igen akár egy ágyban! mi a kiságyat csakis első hónapokban és szinte csakis nappal (tudtuk)használ(ni)tuk naggyal is, kicsivel is. (talán nagyobbik később többet használta, mint most a kicsi) MIért?
-mert no.1: éjjel egy újszülött legtöbb esetben 2-3 óránként sír és szopni akar, felkelni hozzá irtó macera és fárasztó, különben is az első héten szinte állandóan aludna, pihenne, regenerálódna az új mami... szoptatva aludtam el az elsővel irtó sokx, kész KO voltam, volt h meg SE hallottam a fiam üvöltését az 5dik napon s az apukája szolgálta ki (tök komoly, ő mesélte: ébresztgetett, hát nem keltem fel, lyukas hálóingből -értsd szoptatós- elő cici, odacuppant gyerek, kész :D ebből én semmire nem emléxem, de eskü alatt vallott, h így volt :D)
-mert no.2: később már kimászni tudott (avagy ordítani) s átjött hozzánk s az éjjelt mki átaludta
igen-igen tudom van jó sok kontra érv a szülők közt való alvásra, de kinek mi válik be, kísérletezni lehet... legyen kiságy, hátha...ha nem használjátok max TB szétszedi... (a férjem kb.féléve szereli szét...:D nem baj, addig a száradt ruhákat oda hajtogatom s válogatom ;)
babaBonBon 2012.05.21. 08:51:31
Kedves Málnabálna: 3-4 hét??? Nem elrettentésként mondom: 22 hónapja (!) szültem és egy-egy kossuthos gyerekműsortól csak úgy random elkap a bőgés... de nem panaszkodom. Tudom mi ez és megoldom. Talán olyan, mint Kapci-Marci a népmesében: a fejére olvasom a nevét és menten kámforrá válik... talán nem, de ha felismerem lépéselőnyben vagyok :-)
málnabálna 2012.05.21. 10:48:31
@babaBonBon: áááá az, h elsírod magad egy gyerekműsoron az smafu! nem ilyenre gondoltam! szülés és gyerek nélkül is lehet az ember érzékeny 1-1 vmire élethelyzettől, pillanatnyi lelkiállapot, fáradtsági szint stb-től is függ...
Én meghallom Bach-tól pl. ezt: Air on a G String (www.youtube.com/watch?v=8xFVB6bZywQ&feature=player_embedded)
és bőgök akár társaságban, pedig utálom, h ennyire megtudok (ettől is) hatódni :)
Arról a 3-4 hétről beszéltem, amikor első szülő nőként azért a legtöbbünket lelkileg, fizikailag megvisel ez a bazi nagy változás, fáj még itt, fáj még ott, s közben a gyermek, a gyermek apja, a család és a többiek mind azt várják, h.Te megoldj (majdnem)mindent, kitalálj mindent, ami a gyereksírással stbvel kapcsolatos s ilyenkor a zuhany alatt, amikor mondjuk a gyereksírástól nem tudsz egy hajmosást (balzsamozással) befejezni igen eltörik a mécses
és bűn nem bűn fenébe kívánod az egészet s a jön a kellett ez nekem/nekünk?! érzés 1-1 pillanatra, persze elszáll, elmúlik, ám ha vmi mélyebb gödörbe esne az emberlánya, akkor másnak kell észrevennie, ha ő szerencsétlen szólni sem mer, mert maga előtt is szégyelli....
Én meghallom Bach-tól pl. ezt: Air on a G String (www.youtube.com/watch?v=8xFVB6bZywQ&feature=player_embedded)
és bőgök akár társaságban, pedig utálom, h ennyire megtudok (ettől is) hatódni :)
Arról a 3-4 hétről beszéltem, amikor első szülő nőként azért a legtöbbünket lelkileg, fizikailag megvisel ez a bazi nagy változás, fáj még itt, fáj még ott, s közben a gyermek, a gyermek apja, a család és a többiek mind azt várják, h.Te megoldj (majdnem)mindent, kitalálj mindent, ami a gyereksírással stbvel kapcsolatos s ilyenkor a zuhany alatt, amikor mondjuk a gyereksírástól nem tudsz egy hajmosást (balzsamozással) befejezni igen eltörik a mécses
és bűn nem bűn fenébe kívánod az egészet s a jön a kellett ez nekem/nekünk?! érzés 1-1 pillanatra, persze elszáll, elmúlik, ám ha vmi mélyebb gödörbe esne az emberlánya, akkor másnak kell észrevennie, ha ő szerencsétlen szólni sem mer, mert maga előtt is szégyelli....
Ziebi 2012.05.21. 19:05:01
Szerintem ez a kiságy dolog olyan lehet mint a karajcsontfa állítás, mindennek csillivillinek kéne lenni, apu meg mégis káromkodik mert még faragni kell a fán, de azért megvan a hangukata. Gondolom.
Málnalevél teám volt egy rakás, küldtem volna időben ha szóólsz. :S
Málnalevél teám volt egy rakás, küldtem volna időben ha szóólsz. :S
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.05.22. 12:23:11
@L21: ó, tudok én ok nélkül is :) nem mintha sok időbe telne okot gyártani :D
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.05.22. 12:27:47
@málnabálna: igen, kezdek rájönni, hogy egy 3 nagy vagy min. 4 szoba kell ideálisan egy családnak...
Persze nekem tetszenek a falusi konyha, jobbra-balra egy-egy szoba vályogházak, csak az is más, mikor mindenki ilyenben laki, meg az is, hogy a nálam fiatalabb barátnőim 80nm-be szülik az elsőt.
Persze nekem tetszenek a falusi konyha, jobbra-balra egy-egy szoba vályogházak, csak az is más, mikor mindenki ilyenben laki, meg az is, hogy a nálam fiatalabb barátnőim 80nm-be szülik az elsőt.
málnabálna 2012.05.22. 14:48:28
@Nils Holgersonné: 80nm-be én boldogan szülném a 3dikat :)s, nah jah irigyked(t)em én is az olyan ismerőseinkre, barátainkra, akiknek nagyobb van, sőt netán házuk... hát reménykedem nekünk is lesz majd nemsoká, csak ne legyen túl későn hehe :D pl.mikor már épp repülnek ki a fecskéink...
so nagyon át tudom érezni a bánatodat, +a kis egészséges irigykedést a többiek irányában... kell a hely és slussz! de hagyd a fenébe ezt "a nálam fiatalabb barátnőim" bezzeget, Nektek ez van, majd lesz jobb!!
so nagyon át tudom érezni a bánatodat, +a kis egészséges irigykedést a többiek irányában... kell a hely és slussz! de hagyd a fenébe ezt "a nálam fiatalabb barátnőim" bezzeget, Nektek ez van, majd lesz jobb!!
Mikaél 2012.05.28. 20:10:39
Rendes dolog tőled ez a "kitárulkozó" őszinteség.
Van úgy, hogy nincs jó válasz, bár sok jónak tűnő megnyugtató válasz adódik.
Arra nagyon rácsodálkoztam amikor Móricz Zsigmond szülőházát megláttam.
Soha nem feledem.
Van úgy, hogy nincs jó válasz, bár sok jónak tűnő megnyugtató válasz adódik.
Arra nagyon rácsodálkoztam amikor Móricz Zsigmond szülőházát megláttam.
Soha nem feledem.
Utolsó kommentek