Belecsaptam a közepébe rendesen.

(és úgy szerettem volna még írni a projekt management tanfolyamról, de ki emlékszik már arra)

(annak, hogy írok, sajnos a rövid ö-k és ü-k az ára, mert a munkás gépemen csak ilyesmik esnek kézre, remélem, nem bánjátok)

Szóval elöször nem akartam semmi konkrétumot írni, amíg nincs meg a szerzödésem. Aztán meg hirtelen a kellös közepében voltam egy dolgozó anya hatáidökkel plusz beteg gyerek otthon, plusz régebbi határidök elmaradva, plusz gyönyörü idö van, ki kell mennünk, amíg  lehet - helyzetnek.

Tündér Lili ugye derekasan tartotta magát, utoljára májusban köhögött, de mostanra kiengedett, és egy hétig betegeskedett, nem ágynak esve, de annyira igen, hogy bölcsibe ne kelljen menni. Mindegy, megoldottuk, szerencsére mivel késön adtam le a papírjaimat, hivatalosan csak egy héttel késöbb kezdtem (és nem november 3-án, ahogy eredetileg volt). Ettöl függetlenül persze dolgozni azt kellett, de mivel nem volt hozzáférésem a benti rendszerhez, otthonról csináltam mindent.

Ja, eddig azt sem írtam, hogy mit: postdoc tudományos munkatárs vagyok az AKH-ban. Az AKH az a szépnevü Allgemeines Krankenhaus, vagyis általános kórház, ami szerény neve ellenére egy monstrum, két 21 emeletes tömbbel és számtalan egyéb épülettel a területén. Tulajdonképpen a bécsi klinika, orvosokkal, medikusokkal meg rengeteg beteggel. Ez elég fura, és minden reggel hálás vagyok, hogy a saját lábamon megyek be, és a saját lábamon megyek haza. Nem tudom, meg fogom-e valaha szokni. 

És nem gondoltam, hogy valaha számítani fog, de baromira örülök, hogy ennyi orvos között a fönököm úgy mutat be, hogy Dr. Holgersonné. Ezek nem viccelödnek, ami a címeket illeti, igazi orvosok, hahaha (minden orvos rokonomtól booooooooocs! :)). 

Hát ez van. Igen, 3 éve úgy fejeztem be a doktorit, hogy soha többet kutatás, és most mégis, de eddig tetszik, ami fura és új érzés. Úgy gondolom, hogy nem múlt el nyom nélkül ez a három év, volt idöm megváltozni. Persze jönnek elö a régi rossz emlékek, de azt hiszem, eddig helyükön kezeltem öket. És a múltkor a titkárnö a kezembe nyomott egy szakmai újságot, én meg érdeklödve mélyedtem el benne. Bizony. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.