2015.07.19. 17:11
Folytatásos kisregény néhány napról
A balatoni rövid kiruccanásunkat több kötetben tudnám mesélni, nem ússzátok meg, hogy legalább egy rövidített változatot ne pötyögjek be. Az első téma mindenképpen a MÀV. Emlékszem, a 90-es években anyukám a munkájánál fogva főleg kocsival járt. Egyszer-egyszer mégis békávézni kényszerült, és akkor aztán napokig mesélte a kalandjait. Valahogy így jártunk mi is a MÀV-val. Jó, mondjuk már egy héttel előtte ezen rugóztam, hogy Bécsből hogy lehet lejutni úgy a délnyugati partra, hogy az ne 7 órába kerüljön, amikor nekem csak 3 szabad napom van. (van Tovább! gomb)
Az Elvira szemrebbenés nélkül ajánl föl 4 perces átszállásokat Celldömölkön, úgy, hogyha lekésed, két óra múlva jön a következő vonat. Végülis Budapest (Kelenföld) felé mentünk (2,5 óra, aztán le a célig még 3), ami agyrém, ha az ember megnézi a térképet, de így legalább volt 7!percünk! átszállni (ha lekéssük, két órát kell várni itt is). A railjet Tatabányánál már 9 perces késést tudott felmutatni, elég morcos voltam, ráadásul összefutottam életem legszerencsételnebb kalauzával (gyerekkoromban ezek fejből tudták a menetrendet, meg kábé mindent megoldottak, amihez volt kedvük. Az én nyüzüge kalauzomnak még egy olyan lapozgatós menetrendje se volt a táskájában, a jegykiadó gépből próbált okos lenni, de nem sikerült neki. Aztán annyit bírt mondani, hogy majd érdeklődjek Kelenföldnél, biztosan találok még vonatot, ami a Balaton felé megy. Ja, biztos el akartam kirándulni a világ végén található információig cuccostul meg gyerekestül). Mindegy a railjet kitett magáért, ledolgozta, amit tudott, az utastársak meg segítettek - mert egy ilyen világban élünk, jobb, ha tudjátok-, és én elértem a vonatot. Egy csoda.
A sváb gyerekem meg az ölemben kiabált Siófoknál, hogy Schau (nézd))! A Balaton! Imádom. Lilit is, meg a Balatont is.
Két nappal később Táltos Bandinak már nem volt ekkora szerencséje (pedig ö csak 24 órára jött) a vonatokkal, neki vaskosan 7 órás menetidöt hozott össze a MÀV. És közben olyanokat mondtak nekik (mert nyilván sokan akartak a Balatonra menni Győrből), hogy nem tudják, melyik IC-t indítják hamarabb, azt, amelyik már fél órát késett, vagy azt, amelyik most érkezett, vegyenek helyjegyet mindkettőre, aztán majd meglátják. A vasutasok egyébként őt is meg engem is lecsesztek, hogy miért nem tervezünk több, mint 10 perccel az átszállásnál, az kicsit sem zavarta őket, hogy így van a menetrend.
A hazafele út meg konkrétan maga volt a katasztrófa. Ott már együtt mentünk, 40 percünk volt átszállni, de ezt is csak úgy sikerült, hogy Bandinak végül nem volt jegye, a vonatok a Déli és a Kelenföld között is késtek, a jegyeladó automaták nem müködtek, illetve nem adtak ki jegyet, áááá, ha lett volna a pályaudvar mellett használtautó-kereskedő, szerintem egyszerübb lett volna venni egy kocsit. Ja, még a balatoni vonatra felszállt egy csomó ember helyjegy nélkül, mert a vonatunk akkor ért be az egyik állomásra, amikor a fél órával később jövő személynek kellett volna (ami egyébként 50 percet késett), és mivel a hangosba semmit nem mondtak be, szépen felszállt rá mindenki. Csak az lett nekik gyanús, hogy túl gyorsan megyünk, aztán meg az, hogy nem álltunk meg a következő megállóban. Aztán fizethették a feláras helyjegyet.
Itt éppen utazunk, és nagyon melegünk van
Egyébként én szeretnék kitartani amellett, hogy nincs kocsink, mert tényleg ritkán lenne rá szükség, és felesleges pénzkidobás lenne a fenntartása. Meg mert ezzel bizonyítom, hogy autó (és mélyhütő és babakocsi) nélkül is lehet élni. Okosba megoldva 20 eróra jött ki nekem lemenni a Balatonra, és kicsivel többe visszajönni, amíg a kisfülesnek nem kell jegyet vennem, ez mindenképpen jobban megéri így. És szeretek vonatozni, szeretek izzadni a béna személyeken, meg szeretem, ahogy bevág a nyári menetszél a gyorsvonat ablakán, szeretek dumálni az utastársakkal. Szeretek kint lógni az ablakban, nézni a Balatont, a nyaralókat, vagy ha másfelé megyünk, akkor csak simán a tájat. Még a vonatbüdöst is szeretem, mert gyerekkoromból nagyon jó élmények kapcsolódnak hozzá.
És ha több szabadidőm lenne, nem csak pár napokra utaznánk mindenhová, még a késések se zavarnának, illetve akkor tuti megaludtunk volna Budapesten, és csak harmadnap mentünk volna tovább. Azt hiszem, az idei nyárban ez a legrosszabb, hogy sakkozni kell a limitált számú szabadnappal. Cserébe meg van pénzem 13 kilós görögdinnyét venni. Erre varrjon gombot az ember.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ziebi31 2015.07.19. 17:27:16
És énis szeretek vonatozni! Ha megyünk haza ősszel már be van tervezve a kisnyulaknak a vonatélmény :)
nux vomica 2015.07.20. 11:56:21
A kalauzok pedig már nem a régiek,hogy nosztalgiázhass kicsit.
vackor1b 2015.07.26. 20:45:57
Tá Titi 2015.08.01. 17:13:15
MÁV-RailJet - irányban vagyunk...
Schau, Bau, - Ba laton...
nincs kocsink - ritkán lenne rá szükség
idei nyáron - sakkozni kell...
Jó ötlet; görögdinnye zsabó gombokkal;)
www.rentalcars.com/SearchResults.do?dropCity=B%C3%A9cs&doMinute=0&location=-1&driversAge=25&doHour=10&searchType=allareasgeosearch&locationName=B%C3%A9cs+(%C3%96sszes+k%C3%B6rzet)+&doFiltering=true&puSameAsDo=on&city=B%C3%A9cs&puHour=10&dropCountryCode=&dropCountry=Ausztria&puDay=28&filterTo=49&dropLocation=-1&driverage=on&doDay=30&countryCode=&dropLocationName=B%C3%A9cs+(%C3%96sszes+k%C3%B6rzet)+&country=Ausztria&enabler=&filterFrom=0&puMonth=8&puMinute=0&doMonth=8&doYear=2015&puYear=2015&fromLocChoose=true&filterName=CarCategorisationSupplierFilter
"Úszni szeretnék..."
Utolsó kommentek