A hétvégén fürdőztünk, Gyulán.

A képen én vagyok látható, TB és az anyukája fényképezett.

Kedves Olvasóink, kisorsoltuk ehavi két nyertesünket.

A szerencsés nyertesek a "cápa+pornó" és a "trolimegálló+pornó" szavak keresésével jutottak el blogunkhoz. Kérjük a perverzeket a tisztelt olvasókat, hogy jelentkezzenek az eloretolthelyorseg@gmail.com emailcímen a nyereményükért.

Reméljük, megtalálták amit kerestek. Kívánunk minden kedves olvasónknak kielégítő böngészést és alacsony vérnyomást.

E.H. blog

egyebkent a lenti kepen lathato praktikaban van egy nagyon jo otlet adventi koszoruhoz, gyerekes csaladoknak. Ha erdekel valakit, szivesen megosztom. 

aztan vannak keresztszemes mintak, cukik (vackor, ha meg mindig kacerkodsz a gondolattal)

meg szep oszi ajtodisz, ha egyszer sotetedes elott otthon lennenk mind a ketten, meg is csinalnank, mert meg TB-nek is tetszett, es nem sok munka, csak jo sok lehullott falevelet kell hozza osszeszedni

hol van mar a tavalyi tegnapi ho?? most csak esik, mit esik! zuhog!

a nő :                - Úgy érzem megcsalnak.

a pszichológus :   - Miből gondolja?

a nő :                - Bepakolta a mosogatógépbe a piszkos tányérokat.

Bar most nem lehet panaszom, mert rengeteg komment erkezett (koszi!koszi!koszi!), de nem allom meg, hogy ne update-eljelek titeket a becsi idojarasrol:

ESIK A HÓ!

:)

persze a foldon még elolvad, meg reggel még nem tudta pontosan eldonteni, hogy akkor most esik vagy inkabb havazik, de azert olyan jo!

Horgolásra! :) Végre kaptam fonalat, amilyet szerettem volna amilyet a Hoferben lehetett kapni (o, igen, mert ott a pekaru es a felvagottak kozott ilyen dolgokra is bukkanhat az ember), es kicsit mar ugyis unom a tavalyi feket kezmelegitomet, szoval egy ilyet horgoltam:

Vagy negyszer bontottam vissza, mire kikristalyosodott bennem, hogy hogyan is szeretnem, mert mindig valami ujabb megoldas jutott az eszembe. Es persze kb soronkent hordoztam korbe a csaladban, hogy begyujtsem a bokokat es a kritikakat. 

Lehet, hogy lesz hozza valo sal, meg ilyesmik, meg gondolkodom. Ha valakinek van felesleges fagombja, akkor en szivesen megszabaditom tole.

ps az ciki, ha tegnap este mar hianyzott a Hannah Montana a horgolas mellol? majdnem bekapcsoltam!  Visszafejlodtem volna egy tizeves szintjere??? Ciiiikiiiiii, uuuuuuuuu   (ö, ha a ciiiiikiiiii-t nem ertitek, oruljetek, es a jovoben se nezzetek Hannah Montanat! :D)

nem is tudom, TB mostanaban csak akkor ir, ha nyer egy dijat, nekem meg csak olyan rovid hireim vannak, mint hogy:

marciusban megyek (megyünk?) Tel Avivba!

jo, mi?

egyebkent nincs tul jo kedvem, utalom az osztrak ugyintezoket, tegnap kenytelen voltam egy New York allambeli varoshazat felhivni, hogy vegre valami kedves hangot halljak, horgolni szeretnek, de se fonalam, se otlet, hogy mire lenne barkinek szuksege.

Kedves angyalkák,

karácsonyra egy gyűszűt szeretnék kapni.

köszönöm

K

(igen, tegnap megvarrtam a gyerek TB elszakított ruháit. Farmernadrág, télikabát, csupa könnyen szurkálható cucc)

Olyan jó, igazi őszi időben tekertem haza a laborból ma.Már délután kezdett ködös lenni, és mire besötétedett, szemerkélni kezdett az eső, épp csak annyira, hogy minden nedves lett, és olyan jó illata lett a földnek. Vidéken biztos jobb, Tszm-en biztos ég a kandallóban a tűz. Csináltam egy bögre forró kakót és vajas dióskenyeret ettem hozzá...

En itt epp reklamozom a blogunkat a harmincasnal idosebb rokonok fele, es mikor elkuldom az emailt, dobbenek ra, hogy a legfrissebb poszt egy hatalmas noi mell.

szoval most gyorsan irok valamit, hogy lejjebb keruljon az ominozus plakat, bar Viktor elso helyezesenk valtozatlanul nagyon orulok!

weronique-ékkel egyebkent eloben is megneztuk a kiallitast, bibibaaaa!

Múlt héten meghívtak egy performancera, ahol képeket kellett készíteni.

Képkészítésben véletlenül éppen jó vagyok, ezért a neves művészekből álló zsűri (Pinie Wang, Aldo Giannotti, Pablo Chiereghin, Coralie de Gonzaga Gros, Chloe Thomas, Sibylle Ritterband, Pauline Binoux, Martin Reinhart, Wiliams Elyoussi, Marie Laure Hodde, Bernie Mallinger, Vesna Tusek, Patrick Ugo, Marie Laure Hodde, Bernie Mallinger, Vesna Tusek, Patrick Ugo) nekem ítélte az első díjat.

Az első képen felhívtam egy kedves barátnőmet, hogy kapcsolja be a Bartókot, mert éreztem, hogy az inspirálna. Mikor alkotói válságban vagyok, mindig a rózsaszínű Nokiámon kérek telefonos segítséget.

A második képen két művet választottam a sorozatból, (az egész alkotás tizenhét darabból áll, ezzel is jelképezve a fiatalkorú nők nehéz helyzetét Európában) egy pár kép éppen kiállításon szerepel, másik fele egy magángyűjtemény részét képezi.

váll,                                                                 cenzúra

Gondolom itt minden szó kevés   felesleges, annyira egyértelmű a mondanivaló.

Tudom, hogy nem olvasod a blogot, de

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, NAGYMAMA!

Szőke nő az orvosnál:

- Doktor úr, ettem egy dobozból, amire rá volt írva,hogy "MÉRGEZŐ".

  Most meg fogok halni?

- Persze, hiszen attól mindenki meghal!

- Mindenki?! Úristen, mit tettem...?

Vettünk egy új tutajt   ágyat. Hiánypótló, mondhatni.

Most aztán lehet jönni vendégségbe, mint a güzü. :)

Miután mostanaban jobban rákaptam a kézimunkára, sokat gondolok öregördög keresztanyjára, aki egy áldott jó lélek volt, meleg, barna szemekkel es meleg puha kezekkel. Tole származnak a csipkefonalak, meg az a kék is, amibol most sálat horgolok, mert TB nem akarta tovább orizgetni a gombolyagokat. Rengeteget kötött, horgolt, hímzett. Az a fajta néni, aki az én életemben már mindig öreg volt, és ráadáasul Szegeden lakott, így elég keveset találkoztunk. Először, ami persze biztos nem az első alkalom volt, de én csak erre emlékszem tisztán, Szolnok-Szeged vizitúrán voltam és úgy tíz-tizenegy éves lehettem. Mama a Keletiben írta fel egy papírzsebkendőre, hogy Dugonics 10, látogassam meg a nénit, ha Szegedre érünk. Egyébként azt máig nem tudom, miért csak a pályaudvaron jutott az egesz az eszünkbe, mindenesetre nagyon vigyaztam a tábor alatt a zsepire, bár kicsit feleslegesen, mert a harmadik napon már a baratnőim is kívülről fújták Editke címét.

Szegeden szereztem térképet (talpraesett kislány voltam), és rögtön felfedeztem, hogy Dugonicsból tér is van meg utca. A téren nem volt tizes szám (vagy nem találtam meg) szerencsére, ez megkímélt attól, hogy idegen néniket ugrassak fel a délutáni szunyókálásból. Vagy hogy valami pedofil fickóhoz csöngessek be.

A nagy rokonvadászat közben még útba igazítottam egy taxist (másodszor jártam Szegeden, először kb 5 évesen, és hánytam, erre emlékszem), aztán végre becsöngettem Editkéhez, és erősen reméltem, hogy felismer, ha már én őt nem. Szerencsére a felnőttek jobban emlékeznek, mint a tízévesek, szóval beengedett és tökre örült nekem, kaptam sütit, beszélgettünk kicsit, kb mintha hetente beugranék hozzá.

Utána valahogy gyakrabban lattuk egymást, öregebb is lett, és ezért többet volt már az öregördögnél, ahova én is bejáratos voltam (na ja). És aztán volt egy hétvége, amikor megint elmentünk a Dugonics 10-be, mert Editkének költöznie kellett. Családilag pakoltunk, míg ő üldögélt egy nagy karosszékben, és megadó mosollyal tűrte, hogy széthull körülötte az élete a lakása. A két kis szobában fel volt halmozva az elmúlt évtizedek kézimunkái, pulóverek, csipketerítők, hímzések, sálak, kendok, horgolt táskák (amiket a meskán manapság mind hipp-hopp eladhatna), valamint egy letunt (?) kor életérzése: a konyhában hetekre hónapkra elég liszt, cukor, lekvár (némelyik idosebb, mint én, de milyen finomak voltak!), tejdropsz, amit akkor már nem is lehetett boltban kapni, de volt szép fehér levélpapír, kevésbé szép papír, egy kötetnyi csipkeminta (kár, hogy nem lett könyv belole), nem is tudom már, de mindez szép rendben, feliratozva, becsomagolva, ahogy egy nyugalmazott tanítónénihez illik.

Még írnék róla sokat, de sokkal több kerek emlékem nincs róla. Meghalt, de horgolás közben egészen pontosan fel tudom idézni az arcát.

És tole származik a családban a mindenkinek külön-külön való pusziküldés.

Tegnap Taltos Bandi mutatta ezt a cikket:

Elso resz

Masodik resz

nagyon talalo az egesz, de konkretan a vegen annyira rohogtem, hogy kicsordult a konnyem. Be is kopiznam ide, de akkor nem olvasnatok el az eredetit egeszben :D

Szoval nem kicsit erzem magam talalva, es el is hataroztam, hogy karacsonyra mindenki bolti ajandekot kap tolem vagy hideg etkezesi jegyet  :D

A kommentekben a legelso Mitya Ivanové meg vicces, meg bizonyos Erzsebeté, aki mintha nem igazan fogta volna fel a poszt lenyeget. Es volt egy nagyon szimpatikus ferfi is, aki aranyosan vedte a "csak enyhen kreativ" feleseget. TB is igy szokta.

...itt köszönném meg öregördögnek a zoknicsipeszeket. Felejthetetlen perceket szerzett spórolt meg nekem!

Szombaton, miután kihevertuk Endre penteki szulinapi bulijat, Viktornak koncertje volt a parndorfi tamburizza zenekarral. Szoval az egesz delutant a Bruck an der Leitha-i Stadthalleban toltottuk, mig TB foprobalt, en jo hátországként a nezoteren horgoltam, ilyet:

(igen, ez egy szappan, cuki zsakban; a pontos funkcioja meg kialakuloban, a fejemben kesz, kerdes, hogy gyakorlatban is bevalik-e)

A tamburasok zupe´szümpatisok voltak, jopofa, osszeszokott tarsasagnak tuntek, horvat nepviseletben es himzett monogrammal a szoknyajukon. Kiveve a fiukat, de nekik meg szines mellenyuk volt es csizmajuk, marpedig en szeretem a csizmas fiukat. Eleve azert is tetszettek, mert a karmesteruknek (aki civilben a Mars csoki gepsoraira ir szofvereket, öööö, vagy valami ilyesmi) lathatoan nem okozott gondot a kozonseg nemetül való szorakoztatasa, nem ugy tuntek mint a beilleszkedesi nehezsegekkel kuzdo nix dajcs-os takaritonok itt a kampuszon. Kesob kiderult persze, miert: ok nem az ujhullammal erkezo horvat bevandorlokbol alltak, hanem a 400 eve Maria Terezia alatt idetelepulo horvat csaladok leszarmazottjaibol. Ez utobbi teny dacara mondjuk meg boven lehetett olyan szlav fejeket latni, hogy akarmelyik zagrabi focista megirigyelte volna. 

Mostanaban olvastam valamelyik blogon, hogy az irot (persze lany) mindig annyira megerintik az Erdelyben jatszodo tortenetek (persze epp Wass Albertet olvasott) biztosan azert, mert a dedapja Szaszregenben nott fel.  Ühüm. Meg volt egy osztalytarsam is, a Kata, aki az elso neptancorank utan a villamosmegalloban kifejtette nekem, hogy neki a vérében vannak a dunántúli táncok, mert a nagyszuleinek a Dunántúlon volt nyaraloja, egy erdo kozepen.

Szoval en most ilyen alapon kifejthetnem, hogy apai agon az ereimben delszlav ritmus hajtja a vert, es azert enekeltem a kozonseggel, hogy Sveti Ivo kresa kreše... jol hangzana, mi? Hiaba, ezek az igazi csaladi oroksegek (NH csufondarosan mosolyog) pedig igazibol azert enekeltem, mert 1. mindenki azt tette, mert 2. jo volt a hangulat.

De teny, hogy nagyon tetszett az egesz, mondjuk nekem a Becsi Banda is tetszik, most meg valami svab rezesbandat kene gyorsan meghallgatnom, csak hogy lefedjuk a csaladi hovatartozast.

A nepdalok mellett persze klasszikus zene is volt, es batran kijelenthetem, hogy akarmikor kepes vagyok sokadjara/ujra/folytatolagosan beleszeretni TB-be, ha fuvolazik*, mert annyira csinos, es olyan fess, es olyan szepen jatszik, es orom ranezni, es lemosolygott ram, es, es, es, hmmmmmmm... szoval en teljesen odavoltam, alig tudtam kozben a kamerat fogni. 

Es utana meghivtak minket vacsorazni a torzshelyukre, ahol magyarok a pincerek es Ausztriaban a legfinomabb a Frittatensuppe**, marpedig ezt elhihetjuk, mert Herr Maszl mar sok helyen evett, de ilyen jot csak ott.

Aztan nemi menetrend tanulmanyozas utan felugrottunk az asztaltol,fent emlitett herr M. nagy banatara, mert igy a Heisse Liebe fagylaltkelyhet nem tudtuk megkostolni, pedig az is milyen jo! Es a vonathoz persze rohanas volt (kivittek kocsival), vagyis TB szerint pont idoben ertunk oda, es tenyleg. Kb ejfelre, fel egyre ertunk haza.

* es ezen az sem valtoztat, hogy megint az ominozus 14 eves nadragja volt rajta

** felcsikozott palacsintateszta ures huslevesben - az osztrak konyha nagy specialitasa

József Attila: Balatonszárszó

		 1

Zúg már az ősz, gyűlik és kavarog,
fehér habokba szaggatja a zöldet.
Fogócskáznak az apró viharok,
az ablakban a legyek megdögölnek.

Nyafog a táj, de néha némaság
jut az eszébe s új derűt lel abban.
Tollászkodnak a sárga lombu fák,
féllábon állván a hunyorgó napban.

Kell már ahhoz a testhez is az ágy,
Mely úgy elkapott, mint a vizek sodra.
Becsomagoljuk a vászonruhát
s beöltözünk szövetbe, komolykodva.

		 2

Míg nyugtalanul forgott nagy, lágy habokon az az éj,
     a csónak alatt hüvös öblögetési kotyogván,
én nyugtomat ott leltem piros ölben, amint a szeszély,
     meg a természet gyönyörűn lecsapott rám.

Én fáztam előbb, mert ősz volt már s aki emberi lény,
     az mind szomorúbb, mikor újra tanulna remegni.
Kettős remegés tölt: vágy s hüvös árnyak igy ősz elején,
     mikor elkezdnek a szelid öregek köhögetni.


		 3

	Je n'ai point de thŐme,
	excepté que je t'aime -

	költeni csak ezt tudtam,
	mert mindig elaludtam,

	hisz annyiszor öleltem,
	ahányszor rája leltem.

	Szemüveg volt az orrán,
	az alól nézett énrám

s amikor magamhoz szorítottam, a szemüveg alatt
hunyta le a szemét. Pedig mindig zavarják az embert.

	Szivemben bizony kín dúlt,
	mikor a vonat indult,

	de nem sokat merengtem -
	esett, hát hazamentem.

	Száz gramm dohányt hagyott rám,
	hogy legyen cigarettám.

	S nem álmot, hanem alvást.
	Nem látjuk többé egymást.

1936. szept.

mivel eleg nagy a csond az olvasok reszerol, es mar azon gondolkodunk, hogy milyen meglepo bejelentest tegyunk itt a blogon, hogy kiugrasszuk a nyulat a bokorbol (ertsd, hogy vegre kommenteljenek a kedves idelatogatok), szoval teszek meg egy probat es irok olyanrol, amirol mindenki remekul el tud tarsalogni (egy darabig): az idojarasrol.

Az iPhone-om mara esot josolt, de vakitoan kek az eg.

A biciklire mondjuk majdnem odafagytam reggel es a szel az arcomba fujta az avart.

Elkepeszto, hogy a mult heti nyar utan ilyen hirtelen itt ez a szep, igazi osz!

...??? valaki?

Viktorral voltunk vegulis a WAMP-on (v alliteracio), es egy csomo mindenkit lattam, akinek eddig csak a blogjat figyeltem. Vicces volt, es ujfent megallapitottam, hogy mennyire jok a magyar designerek, osszehasonlitva egy becsi ugyanilyen vasarral, a WAMP-on szazszor jobb cuccokat lehetett talalni.

Magyar viszonylatban viszont eleg draga is volt a legtobb, sajnaltam, hogy lathatoan nem sok mindent adtak el, megint csak Beccsel osszehasonlitva itt tuti, hogy ezekert az arakert elkapkodtak volna az arut az osztrakok. Viszont mivel foleg a mar befutottabbak emeltek az arakat, a kezdok meg szerenyebbek voltak, lehetett talalni szuper dolgokat olcsobban.

Magunkat egy falmatricaval leptuk meg, tegnap este fel is kerult a helyere (TB, fotot mellekelj lecci!), meg elore keszultem kicsit a karacsonyra es persze begyujtottunk egy csomo otletet is.

Mar csak egy kis szabadido kene.

(jo, be kell valljam, ezt mar csak azert irom, hogy maradjon a jo kis mindenestés beszamolo)

szoval tegnap kimentunk az IKEA-ba, mert mar regen jartunk ott. Az iPhone-ban gyujtogettem a listat, hogy mi minden kene, meg persze nezelodtunk is.

Kaptam a konyhaba feher bucikat a folyton leeso akasztokra, utobbikrol rogton ki is derult, hogy fel lehet oket ugyis rakni, hogy ne essenek le. 2 evig utaltam oket folyamatosan, vegulis ideje volt mar, hogy rajojjek, hogy csak en vagyok bena :). Mindegy, a feher bucik azert nagyon helyesek, ilyenek:

http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/70105659

meg vettunk adventi gyertyat, ami persze hulyen hangzik, de tavaly TB rohangalt a varosban december 1-en, telefonon folyamatosan konzultalva velem, hogy talaljon normalis gyertyakat, es vegulis talalt, de eleg dragan. Szoval gondoltam, ki tudja, mikor megyunk ki legkozelebb, jobb elore gondolkodni. Lehet kritizalni. Azt is, hogy igazibol meg a tavalyiakbol is jo sok megamaradt, de adventi gyertyanak nekem intakt kell, es kesz.

Aztan vettunk papirt is az adventi naptarhoz, TB valasztotta a szinosszeallitast, a designt meg en. Nagyon szuper lesz, majd meglatjatok :)

nem is tudom, mit meg (mar ami publikus es nem ajandek lesz belole), ja, uveg küblit a griznek, olyat, mint a liszte meg a cukore, csak kisebbet. Annak is orulok nagyon.

http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/10129663

Szoval jo volt, csak gyorsan elment vele az este. Otthon mar csak vacsiztunk, meg a kedvenc kreativ blogjaimat mutogattam TB-nek, mert ot erdekli, hogy en miket olvasgatok. :)

Mostanaban nehezen alszom el, bar ezt csak en erzem, TB szerint igy meg vegig tudok mondani egy mondatot alvas elott.

Tegnap este remek buliban voltunk a lányok koleszában. Szignifikáns mennyiseget fogyasztottunk Péter baratunk palinkajabol (tkp az egeszet), de nem latszott meg  rajtunk. Csak nagyon hangosak voltunk asszem, legalabbis egy szomszed atorditott (ez egy kedves osztrak szokas), hogy csukjuk be az ablakokat.

Szoval nevettunk egy csomot es aztan fel egy korul hazabicikliztunk. Meleg volt, mint egy nyari esten, ami egyreszt tetszett, masreszt oktoberben mar igenis huvosebbnek kene lennie, engem nem vágnak át.

Vasarnap WAMP (wasarnapi muveszeti piac) lesz Budapesten, ki szeretne velem jonni nezelodni?

tegnap munka utan bevasaroltam (krumplit, tejet, kenyeret), szeretem, hogy a bicikli cipekedik helyettem. aztan otthon kicsit pakolasztam, zuhanyoztam, majd feltettem egy huslevest fozni (ahhoz kellett a krumpli, mert TB azt szereti benne, en meg hetvegen nem vettem). leboholytalanitottam ket kardiganomat, bekapcsoltam egy kis zenet, atfutottam a kedvenc blogjaimat, leszedtem a megszaradt tiszta ruhat, eltettem vegre a szaritot. Egy kicsit nezegettem a rumlisabb sarokat, de nem volt kedvem felszamolni oket. Felkucorodtam a divanyra, es tovabbolvastam a Scientia Sacrat, amit egy ideje hanyagoltam, pedig. Kozben a leves megfott, jo illat lett a konyhaban (ha mar az ize nem is tokeletes), enekelt a Danny Brillant en meg olvastam az alkimiarol meg az emberiseg aranykorarol.

Negyed tizkor megjott Ildi, es megnezte velem a Holiday cimu filmet. Az agyon heveresztunk es feher Boci csokit ettunk hozza, meg egy csomot nevettunk. A vege fele TB is hazaerkezett, es szerinte nincs is annyi poen abban a filmben, mint amennyire nekunk tetszett. Pedig aranyos volt nagyon, szeretem-szineszekkel.

Aztán fel egy korul Ildi hazabiciklizett teregetni, TB evett a levesbol (nem izlett neki) es aztan a photoshoppal kiserletezgetett. En lefekudtem.

A lany, akivel nem tortenik semmi, ujra koztunk!