Tegnap nem csak elmenő vonatok után integettem, hanem kimentem TB elé is kicsit később. Míg be nem futott a railjet, beültem a peronon levő üvegkalickába, ahol többen voltak, de körbe sem néztem, épp valami fontosat olvastam a neten. Pár perccel később mindenki kiment, én meg arra lettem figyelmes, hogy az üvegfal másik oldalán két vasutas mutogat és nevet rám. Kérdezték, enyém-e a cucc. Akkor vettem észre, mi van mellettem:

Kicsit meglepődtem :)

Mondjuk láthatóan a vasutasok is, viccelődtek, hogy ha nem az enyém, biztos a gyereké a hasamban. Azért nem volt túl megnyugtató.

Aztán persze kiderült, hogy a fiúé az egész, aki mellettem ült rövidnadrágban és strandpapucsban, csak épp kiugrott cigizni.

Mikor visszajött, kérdezte, hogy lefényképeztem-e a cuccát, de aztán nem izgatta túlzottan a dolog. Gondolom kiskatona volt, csak nem akart egyenruhában utazni, bár azt nem egészen értem, miért vitte magával a fegyverét is. És biztos túl sokat olvasom a napi híreket, de az jutott eszembe, hogy honnan is lehet tudni, hogy öt perc múlva nem fog itt a pályaudvaron lövöldözni.

Aztán befutott TB vonata, és én nagyon kedvesen elköszöntem a fiútól.

Biztos, ami biztos.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.