2012.05.04. 20:00
Helyzetkép
fotó: perger
Annyira unom magam, hogy az hihetetlen. Mármint nem unatkozom egyáltalán, a saját kis marhaságaimat unom, minden aggódást, a véglegességet, a szerencsétlenkedést, a pozitív hozzáállást, az okoskodást, a hormonjaimat, a sohasemleszkész babatakarót, az elmélkedést, a tehetetlenséget, a tervezgetést. Nem érdekel, nem akarok velük többet foglalkozni.
Egyébként minden rendben, voltak itt rég nem látott barátok látogatóba, vicces/fura/jó érzés volt, hogy kímélnek, közben éjjel kettőkor hazafelé a házibuliból én voltam a legfrissebb (semmi tudatmódosító ugye), mondjuk érzelmileg meg a leglabilisabb is (ld.sárkány). Nem is igazi házibuli volt egyébként, hanem az osztrák válasz a romkocsmákra, némi kultúrával fűszerezve, TB pl szokott ott fuvolázni egy zongoristával, nem hallottam még így, ilyen környezetben, ilyen zenét, jó volt.
Előtte a változatosság kedvéért operában voltunk (Theater an de Wien), a Hamletet néztük meg, nekem az is nagyon tetszett, de nem azért, mert a főszereplő még TB-nél is többet meztelenkedett. Szuper volt a zene, és a díszlet, ez utóbbi nekem egyébként is gyenge pontom, oda vagyok egy-két jó ötletért. Mondjuk rá kellett döbbenjek, hogy a két és félórás üldögélés egy színházi széken jelenleg nem a legkönnyebben véghezvihető dolog, valahogy mintha megnőtt volna ez a gyerek az elmúlt időszakban.
Aztán jöttek szüleim is, ők totálisan elkényeztettek, hoztak házikolbászt, meg házitejet, meg elvittek nagyokat sétálni, meg fagyit is kaptam és egy kis orvosanyai szülésfelkészítést, és sok-sok simogatást. Bár apukám kijelentette, hogy hasban ugráló babából neki pont elég újdonság volt, mikor a bátyámat várták, a többi ugyanolyan, majd akkor ringatja, ha megszületik (ebben azért elég megbízható, van neki hintaszéke is, meg minden), de azért elég jól viselte, hogy én egész nap arról beszéltem, hogy épp mit csinál a hetedik unokája. Viszont továbbra is utálom, mikor az elmenők után kell integetni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nux vomica 2012.05.06. 13:02:32
színház, koncert,....
nem csoda, ha csak 10-kor keltek.
mágnyes 2012.05.06. 13:18:28
Bécsi_Nikol · http://unserwien.blogspot.com/ 2012.05.06. 14:51:16
FilotásLili 2012.05.06. 21:50:27
Mikaél 2012.05.07. 17:36:31
Vannak női, és férfi napszemüvegek ?
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.05.08. 10:06:58
vackor1b 2012.05.10. 16:02:22
Az orgonás mellé oda tudnék képzelni egy Nr3-as unokahúgot, amint húsvétkor a tulipánt épphogy csak érintve szagolgatja.
A harapós és az ujjal rámutatósról a lufipukkasztás különböző módjai jutottak eszembe :)
A pocakfogósnál, meg hogy elég nagy-e már egy kosárlabdának.
1291 -Pocakos Marilyn Monroe
Különben is csodálkozom, hogy egy kismama vagy ruhamagazin sem jelentkezett még, hogy most azonnal álljatok modellt nekik a következő számhoz.
Utolsó kommentek