2012.10.29. 16:45
5 hónapos
Az itteni doktornéni mérlege szerint 8,31 kiló, 68 centis és még mindig gyönyörű. A keresztanyám szerint a combjai úgy néznek ki, mint a friss croissant, és tényleg. A haja úgy nő, mintha húznák, szöszke, de nem annyira tejfel, mint én voltam, egyenesszálú és meglepően erős, főleg a selymi babahajához képest. A koszmója is szépen szívódik fel, pedig mindenféle orvosi utasítás ellenére nem csináltunk vele semmit. Tud már kacagni, tüctücölni és buborékot fújni, valamint most egy kis nátha kedvéért kigyakorolta a hátracsorgó takony adta hangkeltési lehetőségeket is (bocs). Láthatóan minden eszközt a kommunikációra használ fel (kivéve a tüctüc, mert azt öncélúan is nyomja). Simogatja az arcunkat, főleg az állunkat*, evés közben játszik a kezemmel, és két kézzel nyúl a játékért. A múltkor megkínáltam egy kis tszm-i sütőtökkel, de egyértelművé tette, hogy ez hülye ötlet volt. Az itteni dokinéni szerint már el kéne kezdenem hozzátáplálni, udvariasan bólogattam neki, de szerintem ráérünk még.
A nagyágyban kinyújtja a karját oldalra, mintha mind a 160cm az övé lenne, mikor lefekszünk kicsit mindig össze kell hajtogatni. Szeretem, hogy előre melegíti az ágyat, és ciki, nem ciki, esténként hozzábújok melegedni. Úgy alszik, mint egy újszülött, a legnagyobb békességben, elernyedve, bizalommal, olyan jó nézni.
Túl vagyunk egyébként az első betegségen, vírusos torokgyulladás. Meggyőződésem, hogy csak az első oltását akarta megúszni, meg egyébként is biztonsági játékos, akkor tört ki az egész rajta, mikor megérkezett a doktornéni-nagymama, így rögtön kapta a megfelelő terápiát (lehet, hogy bennem nem bízik?). Az egész betegség egyébként két nagy sírásból és némi türelmetlenségből állt, meg nehezebben evett és volt egy éjjel, mikor vagy háromszor felébredt, és TB-vel meg is állapítottuk, hogy szegénykémnek hú, de rossz éjszakája van, látszik, hogy beteg (egy jól alvó gyerek marhára elkényezteti ám az embert). Ja, és az oltást tényleg megúszta.
Az előbb megkérdeztem TB-t, mit írjak az öthónapos posztba, mit tud a kisnyúl:
- Cukin nézni.
Hát igen.
*az enyémet mondjuk lehet is, egyszer majd begépelek ide egy novellát, ami államról szól, mint lehetséges sípályáról, egy nagyreménységű régi iskolatársam írta
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
málnabálna 2012.10.29. 18:35:21
Nils Holgersonné · http://eloretolthelyorseg.blog.hu 2012.10.30. 12:53:00
egyébként, mint minden ifjú, egygyerekes pár, már mi is megtaláltuk a bölcsek kövét, azért alszik ilyen jól, mert velünk van a nagyágyban.
Vagy nem :)
Vagy azért, mert egy meditációs tanfolyamnak hála, terhesen három hónapig minden nap egy órát meditáltam. (meg néha belealudtam, akkor hosszabban :))
Troppauer Hümer 2012.11.03. 18:36:19
Érdeklődéssel várjuk az "állam alapít-ósdi történetet".
Adjunk esélyt a "nagyreményűnek" is.
Utolsó kommentek